Milonga

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Milonga
Stíluseredet guajira, candombe, habanera
Kulturális eredet gaucho kultúra, afroargentin kultúra
Hangszerek gitár
Népszerűség magas
(XIX. és XX. sz. Argentína és Uruguay)
Társműfajok
candombe, tangó
Alműfajok
milonga campera
milonga ciudadana

A milonga argentin népzene és tánc. A milonga szó úgyszintén jelent egy táncestet is, ahol tangót, milongát és valsot lehet táncolni. A műfaj a gaucho kultúrából ered. Két változata ismeretes, az egyik a milonga campera vagyis mezei milonga, amit hívnak még pampai vagy délvidéki milongának is. Másik, késői változata a milonga ciudadana vagyis városi milonga, ezt 1931-ben Sebastián Piana teremti meg Milonga sentimental című dalával.

Etimológia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Argentin gaucho (1868)

A milonga jelentése a kimbundu nyelvben „szavak”, tágabb értelemben pedig „fecsegés, szószátyárság” (ami nagyon jól illik a gauchók gitárkísérettel előadott dalaira, az ú.n. payadákra)[1]. A kimbundu igen elterjedt törzsi nyelv a nyugat-afrikai Angolában élő bantuk körében. Az ország korábban portugál gyarmat volt, az innét Brazíliába, Argentínába és Uruguayba behurcolt rabszolgák közül pedig sokan a kimbundu nyelvet beszélték[2]. Erre vonatkozóan Hugo Corradi[3] Buenos Aires-i történész közölt lényeges információt. Corradi ezt írja: „...miután Justo José de Urquiza legyőzte Juan Manuel de Rosast a caserosi csatában (1852), az Ejército Grande brazil katonái meglepték a Buenos Aires-iket (jobban mondva a Santos Lugares de Rosas-i táborhelyen és fogházban lévő embereket)[4], akik elmondták, hogy a brazil katonák kreolos jellegű, tréfás vagy bíráló hangnemű dalokat énekeltek, amelyeket ők maguk »milongáknak« hívtak”[2][5]. Valószínű, hogy az argentinoknak ezek az elejétől végéig ugyanarra az ismétlődő melódiára énekelt hosszú románcok talán csak érthetetlen „fecsegésnek” tűntek. Sellos így folytatja: „Annyi bizonyos, hogy az elnevezés megmaradt és ettől fogva maguk a helybéliek is milongának kezdték hívni azokat a kreol parasztnótákat, amiket énekeltek”[5].

Történet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Milonga campera[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A milonga eredete vitatott. Annyit lehet tudni, hogy folytonos ritmikája afrikai eredetű, továbbá hogy hatással voltak rá európai és kreol táncok, amelyek Buenos Airesen és Montevideón át különböző utakon érkeztek főleg Peruból, Spanyolországból, Brazíliából és Kubából. Jellemző a korra, hogy a műfajok oda-vissza vándorolnak Európa és Amerika között és közben állandóan változnak és adaptálódnak az egyes régiókban.

Hasonló ritmusú, mint a chamarrita, a chorro, a candombe vagy a habanera. Feltételezhető, hogy adott át elemeket a tangónak, ami később a milonga önálló alműfajává vált.

A milonga camperában, amit kezdetben csak énekeltek, de később koreográfia is társult hozzá, az ősi pampa hangja szól. Az 1880-as évek végén színdarabokban is megjelent. Ám az eddig vezető út hosszú volt.

Andalúziában, Arcos de la Frontera tartomány területén a XII. században jelenik meg az a stílus, amely talán a milonga legrégebbi előfutára lehetett. Rendre hatnyolcados és háromnegyedes ütem váltja benne egymást, mint a híres Gerineldo románca egyik verziójában. Ennek a ritmusképletnek a későbbi, alternatív változata a sarabande (XVI. sz.) illetve közvetlen leszármazottja a tirana (XIII. sz.)[5].

A tirana – a zarzuela előfutára – eljutott Kubába, ahol folytatta fejlődését és helyi elemeket öltött magára, a neve pedig „gaujira” lett (a szigetországban a parasztasszonyokat hívják így). Az immár guajira nevű parasztzene Andalúziába visszajutva (Puerto de Palos vidékén, ahol a korabeli Spanyolország legnagyobb kikötője volt) keveredik a flamencóval és végül ez a változat érkezik meg Buenos Aires városába, ez 1820 és 1830 között lehetett[5].

Buenos Aires korabeli zene életéről José Antonio Wilde (író, az argentin hadsereg orvosa, részt vett a caserói csatában) ad jó leírást: „a cielo[* 1], a décima és a yaraví[* 2] helyét egyre inkább sajátos stílusú, nagyon kecses spanyol dalok vették át”[6][5].

Az új zenei műfaj a pampák vidékén gyorsan népszerűvé vált. 1854-ben már annyira kedvelt volt, hogy Josué Teófilo Wilkes y Blanco így ír róla: „...a cielo és a media caña[* 3] ideje lejárt. Helyét a milonga vette át...” A műfaj népszerűségét bizonyítja, hogy 1860-ra „...úgy tűnik, Argentínában megsokszorozódott a milonga énekesek száma”, idézi Vicente Gesualdo Sañudo Autrán kijelentését[4].

E népszerűség ellenére úgy tűnik, hogy az argentin pampák lakói számára furcsa volt ez a ritmus (ami teljesen megszokott a flamenco gitárosoknak), ezért a hatnyolcadot kétnegyedes ütem váltotta fel. Ezt Josué Teófilo Wilkes y Blanco is megerősíti, hozzátéve, hogy ez a változás az 1870-től 1880-ig tartó évtizedben játszódott le[4]. Így született a tipikus pampai milonga [5].

Valamikor a XIX. század végén néhány zenésznek az az ötlete támadt, hogy táncestélyeken (ld. a milonga másik jelentését) milongát játsszanak. Amikor az eredetileg csak énekelt és melódiájában kevéssé változatos milongából tánczene lett, a zenészek – mivel már nem kötötte őket a dalszöveg – díszítésekkel látták el, szabad utat adva zenei találékonyságuknak. Ezt a főleg instrumentális milongát (szemben az énekelt pampai paraszt milongával, mely továbbra is fennmaradt) tangónak is hívták. Tulajdonképpen ezek voltak a régi tangó milongák[5].

A tangó milongákra már 1880 és 1890 között keletkeztek zongora átiratok. Ez az akkor nagyon kedvelt ritmus keveredett a későbbi tangót megelőző andalúziai tangó ritmusával, bár a tangóra más stílusok is hatottak, úgymint a habanéra, a candombe, a vals, stb[5]. Így válik érthetővé, hogy a tangón nyomott hagyott a milonga campera. Ezt követően jön majd létre a városi milonga.

A minden idők legjobb payada énekesének tekintett afroargentin Gabino Ezeiza volt az első, aki milonga ritmusra énekelt payadát[7]. Ő is azon a véleményen volt, hogy a pampai milonga az ősi afrikai ritmusú candombéból ered[8].

A milonga campera főbb képviselői[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Uruguayban Alfredo Zitarrosa volt a milonga legjelesebb elődója, Argentínában pedig Atahualpa Yupanqui, Argentino Luna és José Larralde.

Milonga ciudadana[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Milonga együttes Buenos Airesben

A milonga ciudadana (városi milonga) 1931-ben jelenik meg, amikor Homero Manzi dalszövegére Sebastián Piana megkomponálja Milonga sentimental című dalát. A szerző a milonga campera fentebb említett zongoraátiratainak a partitúráiból merített. Sebastián Piana dalát Juan D’Arienzo hangszerelte zenekarra. A milonga camperának ez a könnyedebb változata vert gyökeret a városban, innét ered a városi milonga elnevezés[5].

Eltérések a tangótól[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Habár a milonga és a tangó is kétnegyedes vagy négynegyedes ütemű, a tangó egyenletes ritmusával szemben a milongát szinkópák jellemzik, jellemzően 3+3+2 hangsúlyozású szerkezetben: [1] 2 3 [4] 5 6 [7] 8.
A milongák szövege gyakran pikareszk jellegű.

Borges és a milonga[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jorge Luis Borges argentin író egy alkalommal azt mondta, hogy jobban kedveli a milongát a tangónál, mert nem annyira melankolikus[9]. Borges írta a Jacinto Chiclana című milongának a szövegét, amelyet Astor Piazzolla zenésített meg.

A milonga alműfajai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1931-től kezdve, amikor megjelent a tangóhoz kötődő új városi forma, az eredetit mezei vagy pampai milongának nevezték, míg az új változat a városi milonga nevet kapta. A kettő között számos alváltozat található.

A fentebb leírtak alapján érthető, hogy a milongának sok alfaja létezik. A városi milongának vannak négysoros és tízsoros versszakokra énekelt formái, soronként nyolc szótaggal. Van még az úgy nevezett milonga candombe alváltozat is. Az argentin milongán kívül különböző ritmusú és gyorsaságú variánsai fordulnak elő Uruguayban és Brazília Río Grande do Sul államában. Andalúziában ismert a milonga flamenca változat, ez a XIX. század végén alakult ki az argentin milongából Pepa de Oro és testvérének közreműködése révén[5]. A testvérek egy ideig Juan Junquerával dolgoztak együtt Argentínában, ott ismerték meg a ritmust, majd Spanyolországba visszatérve adaptálták a műfajt[10][11].

Társműfajok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A milonga rokon műfajai a candombe, a tangó és a habanera. Ezen túlmenően a milonga a kaani nevű tánccal együtt szerepet játszott a tipikusan patagóniai ritmusú chorrilera kialakulásában.

Létezik még egy régi uruguayi változat is, az úgynevezett milongón, ez csak Montevideóban terjedt el.

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Diccionario de vocabulos brazileiros. Impr. Nacional. Rio de Janeiro: (kiadó nélkül). 1889 94. o.  
  2. ^ a b Academia Nacional del Tango - Inicio. (Hozzáférés: 2014. január 23.)
  3. Premiaron a Hugo Corradi colocándole a una Plazoleta su Nombre. Revista mi Barrio. (Hozzáférés: 2014. január 23.)
  4. ^ a b c Horvath, Ricardo: Esos malditos tangos. Editorial Biblos. 2006 ISBN 9507865497  
  5. ^ a b c d e f g h i j Roberto Selles: Historia de la milonga. (hely nélkül): Marcelo Oliveri Editor. 2004 ISBN 9879894987  
  6. José Antonio Wilde: “Buenos Aires desde setenta años atrás” Capítulo XXXIV (34), V (5)
  7. Gustavo Guichon - El Payador mas Famoso de America Latina. (Hozzáférés: 2014. január 29.)
  8. FOLKLORE TRADICIONES - PAYADORES - LA PAYADA. (Hozzáférés: 2014. január 29.)
  9. szerk.: Richard Burgin: Jorge Luis Borges: Conversations (angol nyelven). Univ. Press of Mississippi, 254. o. ISBN 1578060761 (1998). Hozzáférés ideje: 2014. augusztus 10. 
  10. Romualdo, Molina, Espín, Miguel. 5, Flamenco de ida y vuelta (spanyol nyelven). Sevilla: Guadalquivir. ISBN 84-86080-95-9 [1991]. Hozzáférés ideje: 2014. január 29. 
  11. PEPA DE ORO - CANTAORES/AS - El Arte de Vivir el Flamenco. (Hozzáférés: 2014. január 30.)

Megjegyzések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Cielo vagy cielito: Argentína függetlenné válása idején népszerű tánc.
  2. Mesztic zenei stílus.
  3. Argentin néptánc.

Fordítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Milonga_(música) című spanyol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]