Miloš Obilić

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A Miloš Obilić-éremrend

Miloš Obilić (magyar átírással: Milos Obility, szerb cirill írással: Милош Обилић; szintén úgy is nevezik Miloš Kobilić vagy Miloš Kobilović), (? – 1389. június 28.), szerb népi eposzok és a szerb történelem hőse, aki 1389-ben a rigómezei csatában megölte a török szultánt, I. Murádot.

Legenda[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A szerb népi eposzokban Milošt hősként emlegetik, akinek természetfeletti ereje volt (édesanyja vagy édesapja sárkány volt, ő maga pedig kancatejből nyerte ereje jelentős részét). Kiváló lova volt, akinek neve Ždral.

A rigómezei csatában[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lázár fejedelem oldalán harcolt a Marcia folyó völgyében 1371-ben, majd 1389-ben a rigómezei csatában. A csata a Julianus-naptár szerint június 15-én (Szent Vid napján) a Gergely-naptár szerint pedig június 28-án zajlott le. A török táborba úgy hatolt be, hogy megadást színlelt (a lándzsája hegyét a föld felé fordítva tartva lovagolt). Ott közölte, hogy fel akarja venni az iszlám hitet, majd egy mérgezett tőrrel hasba szúrta a szultánt. A szultán meghalt, őt magát pedig lefejeztették. A szultán testét a katonái a sátorba rejtették, hogy a katonai morál ne csökkenjen, így a harcot sikerült megnyerniük. Miloš Obilić az egyetlen európai ember a történelem folyamán, aki megölt egy török szultánt. 1993-ban Szerb Köztársaságban létrehozták a Miloš Obilić-éremrendet.

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Silvo Kranjec: Zgodovina Srbov, Natisnila tiskarna družbe sv. Mohorja „Na Prevaljah“ – Prevalje (Prävali) 1927
  • Richard Peters: Geschichte der Türken, (Kohlhammer GmbH) Stuttgart 1966
  • Dieter Hägermann und Manfred Leier (Herausgeber): Wie es war wie es ist, Gütersloh/München 2004 (Buchnr. 004856)
  • K.A. Jovanović: Kosovolieder, deutsche Nachdichtung, Verlag Rascher Zürich
  • Joseph von Hammer-Purgstall: Geschichte des Osmanischen Reiches (4 Bände), Pest 1822
  • St. Stanojević: Istoria srpskoga naroda (Geschichte des serbischen Volkes), Beograd (Belgrád) 1926
  • K. Jireček – J. Radonić: Istorija Srba (Geschichte der Serben) I.-IV., Beograd 1922-1923