Miller Jakab Ferdinánd

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Miller Jakab Ferdinánd
Született1749. december 15.
Buda
Elhunyt1823. november 22. (73 évesen)
Pest
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásajogakadémiai tanár,
könyvtáros
Tisztségemúzeumigazgató
Az Országos Széchényi Könyvtár őre (igazgatója)
Hivatali idő
1803 1815
Elődnem volt
UtódHorvát István
A Magyar Nemzeti Múzeum igazgatója
Hivatali idő
1812 1823
Elődnem volt
UtódHaliczky Antal
A Wikimédia Commons tartalmaz Miller Jakab Ferdinánd témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Miller Jakab Ferdinánd (Buda, 1749. december 15.Pest, 1823. november 22.) egri jogakadémiai tanár, könyvtáros.

Életútja[szerkesztés]

Miller János Ferdinánd városi főjegyző és Majerberg Erzsébet fia volt. Középiskolai tanulmányait Székesfehérvárott és Budán végezte, majd jogot hallgatott Bécsben, Egerben és Nagyszombatban. Ezután a pesti királyi tábla jegyzőjeként, Batthyány József esztergomi érsek titkáraként, 1773-tól az érseki könyvtár őreként tevékenykedett. Mária Terézia támogatásával görög nyelvet, földrajzot, statisztikát, esztétikát, egyetemes történelmet és bibliográfiai ismereteket tanult Kollár Ádám Ferenctől.

1776 szeptemberében részt vett a tanárjelöltek pesti versenyvizsgáján, ahol magyar történelemből ő érte el a legjobb eredményt. Előbb a nagyváradi gimnázium, majd az akadémia tanára lett. 1781-ben bölcsészdoktori fokozatot szerzett. 1788-tól az újonnan magnyílt jogi karon statisztikát és történelmet oktatott. A katedrától való visszavonulása után Széchényi Ferenc udvarába került. 1803-ban a Nemzeti Múzeum könyv- és éremgyűjteményének őrévé, 1808-ban az intézmény igazgatójává nevezték ki. 1817-ben királyi tanácsosi címet kapott.

Munkássága[szerkesztés]

Jelentős forráskiadói tevékenységet fejtett ki, elkészítette a nemzeti könyvtár első katalógusait. A statisztikát kezdetben Gottfried Achenwall és Johann Christoph Gatterer tankönyvei alapján adta elő, majd 1792-ben saját kétkötetes tankönyvet jelentetett meg.

Főbb művei[szerkesztés]

  • Positiones historico-critica… (Nagyvárad, 1781)
  • Praecognita statistica… I–II. (Bécs, 1792)
  • Fragmenta veteris typagraphiae Magno-Varadiensis (Pest, 1803)
  • Catalogus manuscriptorum bibliothecae nationalis hungaricae Széchényiano-regnicolaris I–III. (Sopron, 1815)
  • Nemes magyar hazánk hajdani dolgait tárgyazó tudósítás… (H. és é. n.)

Források[szerkesztés]