Miller-vízicickány

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Miller-vízicickány
Kifejlett példány
Kifejlett példány
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Magyarországon védett
Eszmei érték: 50 000 Ft [1]
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Laurasiatheria
Rend: Cickányalakúak (Soricomorpha)
Család: Cickányfélék (Soricidae)
Alcsalád: Vörösfogú cickányok (Soricinae)
Nem: Neomys
Faj: N. anomalus
Tudományos név
Neomys anomalus
Cabrera, 1907
Szinonimák
  • Neomys amphibius, Brehm, 1826
  • Neomys josti, Martino, 1940
  • Neomys milleri, Mottaz, 1907
  • Neomys mokrzeckii, Martino, 1917
  • Neomys rhenanus, Lehmann, 1976
  • Neomys soricoides, Ognev, 1922
Elterjedés
Elterjedési területeElterjedési területe
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Miller-vízicickány témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Miller-vízicickány témájú kategóriát.

A Miller-vízicickány (Neomys anomalus) az emlősök (Mammalia) osztályának cickányalakúak (Soricomorpha) rendjébe, ezen belül a cickányfélék (Soricidae) családjába és a vörösfogú cickányok (Soricinae) alcsaládjába tartozó faj.

Előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a cickányfaj Portugáliától Iránig sokfelé megtalálható; azonban az elterjedési területe nem egységes, hanem több, kisebb részre szakadozik. A következő országokban fordul elő: Albánia, Ausztria, Belgium, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Csehország, Fehéroroszország, Franciaország, Görögország, Horvátország, Irán, az egykori Jugoszlávia területei, Lengyelország, Liechtenstein Macedónia, Magyarország, Moldova, Montenegró, Németország, Olaszország, Oroszország, Portugália, Románia, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia, Spanyolország, Svájc, Törökország és Ukrajna.

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Miller-vízicickány testhossza 6,7 - 8,8 centiméter, farokhossza 4,2 - 6,4 centiméter, magassága 1,4 - 8 centiméter, testtömege 7,5 - 16 gramm. Füle teljesen megbújik bundájában. Foga gránátvörös. Valamivel kisebb, mint a közönséges vízicickány, farkának csak a végén van sörtecsík. Színe változó, de hasi része mindig világosabb. Farka kétszínű. Hátsó lábán az úszósörteszegély gyengébb, mint a vízicickánynál, nem is kötődik annyira a vizekhez, mint a rokona.

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Miller-vízicickány a hegyekben, nedves alpesi réteken, lápokon, mocsarakban, hegyi legelőkön és sűrű, nyirkos hangásokban fordul elő, 1850 méterig. Olykor még épületekben is megtalálható. Néha a közönséges vízicickánnyal együtt is előfordul. Tápláléka csigák, vízi rovarok, giliszták, békák és kis halak.

Szaporodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ivarérettséget az első életévben éri el. A párzási időszak áprilistól szeptemberig tart. A vemhesség 24 napig tart, ennek végén 3-10 kölyök születik. Az elválasztásra 4 hét után kerül sor.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]