Mill-féle szabályok

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A Mill-féle indukciós következtetési szabályok John Stuart Mill (London, 1806. május 20. – Avignon, 1873.) angol filozófus-közgazdásztól származnak. Mill azt állította, hogy egyedi együttjárásokból általános korrelációra következtetni induktív lépés. A tudomány csupa induktív következtetéseket használ, de ezeket módszeresen teszi. Az oksági következtetések sosem biztosak -induktív mivoltukból adódóan- de megbízhatóvá tehetőek bizonyos módszerek követésének segítségével.

A Mill-féle szabályok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az oksági viszonyok ellenőrzésére használható a tíz, Mill-féle indukciós következtetési szabály.A megegyezés és különbözőség szabályok, illetve ezek tetszőleges kombinációja arra alkalmas, hogy kiszűrjön hibásan feltételezett oksági kapcsolatokat. Ha ugyanis két esemény között oksági kapcsolat van, akkor az adott oksági kapcsolatnak megfelelő korrelációs viszonynak fenn kell állnia. Ha ez a korreláció nem áll fenn, akkor nem állhat fenn a feltételezett oksági kapcsolat sem. A maradékok módszere segítségével oksági kapcsolatok ismeretében tudunk további oksági kapcsolatokra következtetni.

A megegyezés módszere[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Példa[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egy kórházban sok ember fekszik ételmérgezéssel. Hogyan keresem az okot?

  a evett:          
  - A-t,                 
  - B-t,                               
  - C-t,                    
  - D-t               
  b evett: 
  - B-t,
  - D-t,
  - E-t,
  - F-t,
  - G-t
  c evett:
  - D-t,
  - F-t,
  - H-t          


Tehát a mérgezés oka D.

Indok: Más körülményektől függetlenül, amikor D jelen volt, a betegség mindig kialakult(és nincs más közösen meglevő jelölt).

Ellenpélda[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  Rum + Pizza + Ülök = Fejfájás
  Rum + Virsli + Állok = Fejfájás 
  Rum + Ropi + Fekszem = Fejfájás 

Tehát a rum fejfájást okoz.

  Rum + Szóda = Fejfájás 
  Vodka + Szóda = Fejfájás
  Tequila + Szóda = Fejfájás

Tehát a szóda fejfájást okoz.

Mivel induktív következtetésről van szó, nem alkalmazható mechanikusan: a háttértudást mindig figyelembe kell venni.

Sok esetben olyan „ideális” körülményeket lehet teremteni, ahol kizárjuk a nemkívánatos hatásokat, például: természettudományos kísérletezés

A különbség módszere[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Példa[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mr. G hétről-hétre képtelen lányokat felszedni a diszkóban. Mi az oka?

  Szemüveg + Szőke haj + Viccelődés = Lekoptatják 
  Nincs szemüveg + Szőke haj +Viccelődés = Lekoptatják 
  Szemüveg + Vörös haj + Viccelődés = Lekoptatják 
  Szemüveg + Vörös haj + Komoly pofa = Nem koptatják le 

Tehát a viccelődés volt a lekoptatás oka.

Indok: Minden más megváltozásától függetlenül, ha a "V" nem jelent meg, "L" sem jelent meg.

Példa[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  Oxigén + Papír + Szikra = Tűz
  Oxigén + Papír + Nincs szikra = Nincs tűz 

Tehát a szikra a tűz oka.

Ellenpélda[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

   Oxigén + Papír + Szikra = Tűz
   Nincs oxigén + Papír + Szikra = Nincs tűz 

Tehát az oxigén a tűz oka.

Megegyezés és különbség egyesített módszere[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1.A különbség módszere önmagában félrevezetne, azonban a megegyezés módszere segítségül van.

Példa[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  Oxigén + Papír + Szikra = Tűz 
  Nincs oxigén + Papír + Szikra = Nincs tűz 
  Oxigén + Bádoglemez + Szikra = Nincs tűz

Tehát nem az oxigén a tűz oka.

2. A megegyezés módszere önmagában félrevezetne, azonban a különbség módszere segítségül van.

Példa[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  Rum + Szóda = Fejfájás
  Vodka + Szóda = Fejfájás
  Rum + Nincs szóda = Fejfájás 

Tehát nem a szóda a fejfájás oka.

Példa[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  Juli + Mari + Teri elmegy a buliba = Mr. G elmegy 
  Gizi + Mari + Bori elmegy a buliba = Mr. G elmegy
  Juli + Teri + Bori elmegy a buliba = Mr. G nem megy el 

Tehát Mr. G Mari miatt jár a buliba. Azaz,amikor Mari ott van, Mr. G is ott van, de amikor Mari nincs ott, Mr. G is távol marad.

A maradékok módszere[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Előzetes tudásra alapuló módszer.

Példa[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  Állok + Sört iszom + Virslit eszem = Fáj a lábam + Fáj a fejem + Fáj a hasam

Tehát az állás lábfájást okoz. Tehát a sör fejfájást okoz. Tehát a virsli hasfájást okoz.

Ha egyes jelenségek okait már ismerem, akkor ezeket sorban kiejtve a kérdéses jelenség oka az eddig nem tárgyalt körülmény.

Az együttváltozás módszere[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A tudományban fokozati kérdéseket is figyelünk.

  1 rum + Pizza + Ülök = Enyhe fejfájás
  4 rum + Virsli + Állok = Jelentős fejfájás
  8 rum + Ropi + Fekszem = Iszonyú fejfájás

Tehát a rum fejfájást okoz.

A korreláció meglétének legbiztosabb formája a kvantitatív korreláció.

Azonban ettől még nem biztos az oksági kapcsolat.

Szükséges, elégséges feltételek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  Ha rum, akkor fejfájás = A rum a fejfájás elégséges feltétele 
  Ha nincs oxigén, akkor nincs tűz = Az oxigén a tűz szükséges feltétele  
  Ha Mari jön, akkor Mr. G is jön, de ha nem jön Mari, akkor nem jön Mr. G sem 
  = Mari ottléte Mr. G ottlétének szükséges és elégséges feltétele 


Tehát, az egyes helyzetekben mást és mást értünk okság alatt.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Margitay Tihamér, Az érvelés mestersége. Typotex Kiadó, Budapest, 2004

Zemplén Gábor-Kutrovátz Gábor, Érvelés-tanulmányok. Budapest Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Filozófiatörténeti Tanszék, oktatási segédanyag, 2012