Mikulin AM–42
A Mikulin AM–42 egy V12 hengerelrendezésű, folyadékhűtéses, dugattyús repülőgépmotor, amelyet az 1940-es évek elején fejlesztettek ki a Szovjetunióban. Elsősorban az Il–10 csatarepülőgép motorjaként használták, de több más repülőgépbe is beépítették.
Tartalomjegyzék |
Története [szerkesztés]
Kifejlesztéséhez az Iljusin által elképzelt, a háború tapasztalatai alapján erős péncélzattal felszerelendő nehéz vadászrepüőgéphez szükséges nagy teljesítményű motor iránti igény jelentette az alapot. Tervezésénél az Il–2 csatarepülőgépeken alkalmazott Mikulin AM–38F jelentette az alapot, amelynek a teljesítménye azonban nem felelt meg az új elvárásoknak. A fejlesztési munkálatok 1942 októberében kezdődtek M. R. Filinszkij vezetésével a 24. sz. üzem Alekszandr Mikulin vezette tervezőirodájában. Az üzemidő növelését célzó tervezési munkálatokba a 300. sz. üzem is bekapcsolódott.
Az elkészült prototípust 1943 májusától az Il–AM–42 típusnévveljelölt átalakított Il–2-n tesztelték. 1944-ben a mtor sikeresen szerepelt az állami hatósági vizsgán, ezt követően elkezdődhetett a sorozatgyártása a 24. sz. üzemben. A motort az Il–2 továbbfejlsztett változatába, az Il–10-be építették be. Ezek a csatarepülőgépek 1945 februárjában jelentek meg először a fronton.
Az első sorozatpédányoknál az üzemeltetés során problémák jelentkeztek. A porszűrő hiánya miatt a hengerek tömítűgyűrűinél erős kopás jelentkezett. Emiatt csökkent a hengerekben a kompresszió, csökkent a motorteljesítmény. Szintén meghibásodásokhoz vezetett a hűtővíz beszivárgása a motorházba, ahol kevredett a kenőolajjal. Ezeket a műszaki problémákat a későbbi sorozatoknál megszüntették.
Az AM–42 motornak 1943–1944-ben elkészítették a közvetlen üzemanyag-befecskendezéses, növelt teljesítményű változatát, az AM-43-t. Ezt az Il–16 csatarepülőgéphez szánták. A repülőgép fejlesztését a második világháború befejeződése miatt azonban beszüntették, és a motor megbízhatóságával is gondok voltak. Később felmerült az AM–43 motorok lehetősége az Il–10-en. 1945 decemberében néhány Il–10-zel tesztelték az AM–43-t, de a motor elégtelen megbízhatósága miatt feladták ezt az elkézelést.
Jellemzői [szerkesztés]
12 hengeres, V-hengerelrendezésű dugattyús benzinmotor. A két hengersor 60°-t zár be. A forgattyús tengelyre a szemben lévő hajtókarok villás megoldással csatlakoznak. A dugattyúk acél hengerperselyben mozognak. Hengerenként 2 szívó és 2 kipufogó szeleppel rendelkezik. A hengerenkénti 4 szelepetet mindkét hengersoron egy-egy vezérműtengely vezérli. A motort reduktorral látták el, ennek fogaskerekei nyílfogazásúak.
Műszaki adatai [szerkesztés]
- Hengerűrtartalom: 46,66 l
- Száraz tömeg: 996 kg
- Névleges teljesítmény: 1490 kW (2000 Le)
- Kompresszióviszony: 5,5
