Mikulin AM–35
| AM–35 | |
 | |
| A monyinói repülőmúzeumban kiállított AM–35-ös motor | |
| Fajtája | folyadékhűtésű benzinmotor |
| Ország |  Szovjetunió |
| Gyártó | Kujbisevi Motorgyár |
| Tervező | Alekszandr Mikulin |
| Első üzemelés | 1939. október |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Mikulin AM–35 témájú médiaállományokat. | |
A Mikulin AM–35 az 1930-as évek végén a Szovjetunióban kifejlesztett V12 hengerelrendezésű, centrifugál-feltöltővel és töltőlevegő-visszahűtővel ellátott folyadékhűtésű repülőgépmotor. Az AM–34FRN motorból fejlesztették ki Alekszandr Mikulin főkonstruktőr irányításával. Felépítésében és konstrukciójában hasonlít az Il–2-es csatarepülőgépen alkalmazott AM–38 motorhoz. A MiG–1 és MiG–3 vadászrepülőgépeken, valamint korlátozott számban a Pe–8 nehézbombázón alkalmazták. Az Il–2 prototípusába is AM–35 motort építettek. Sorozatgyártása a Kujbisevi Motorgyárban folyt 1941 végéig.
Műszaki adatai[szerkesztés]
- Furat: 160 mm
- Löket: 190 mm
- Hengerűrtartalom: 46,66 l
- Hossz: 2402 mm
- Szélesség: 866 mm
- Magasság: 1089 mm
- Száraz tömeg: 830 kg
- Maximális teljesítmény: 993 kW (1350 LE) 2050 1/perc fordulatszámon
- Kompresszióviszony: 7:1
Alkalmazása[szerkesztés]
Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]
Hasonló repülőgépmotorok:
Források[szerkesztés]
- Vladimir Kotelnikov: Russian Piston Aero Engines. Marlborough, Wiltshire. The Crowood Press Ltd. 2005, ISBN 1 86126 702 9.
