Mikes család

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A gróf zabolai Mikes család címere (a Siebmacher féle könyvből)

A zabolai Mikes család székely eredetű család, mely 1693-tól bárói, 1696-tól grófi rangra emelkedett.

Története[szerkesztés]

A család korai története[szerkesztés]

A család őseiről első ízben az Erdélyi Fejedelemség idején tudósítanak az írott források. Eredetük Mikes Miklósra vezethetö vissza, aki a székelység 1506-ban Agyagfalván hozott végzésének Orbai-szék részéről egyik aláírója volt. Mikes Mihály vitézi tetteiért 1584-ben Báthory Zsigmondtól jelentős nemesi birtokokat kapott adományként. Ugyanebben az évben a fejedelem Mikes Györgynek nagyobb birtokokat adományozott. Mikes György és testvére, Benedek vitézül harcoltak Székely Mózes seregeiben, s a végzetes Brassó melletti csatában Basta főgenerális fogságába estek, aki könyörtelenül kivégeztette őket.

Bethlen Gábor fejedelem uralkodása idején I. Mikes Zsigmondot több alkalommal is követségbe küldte, majd kiemelkedő szolgálataiért 1626-ban Szalánczi György „magvaszakadta” után annak zágoni birtokát is neki adományozta. Fia, Mikes Pál egészen haláláig hűséggel szolgálta Thökölyt. II. Mikes Zsigmond fiai, Kelemen és János 1630-ban regényes körülmények között ellopták Tarnóczi Sebestyén lányát, Sárát, akit testvérüknek. Mihálynak szántak. A Mikes fiúk lányrablási kísérlete megihlette Kemény Zsigmondot, aki a történetet Özvegy és leánya című romantikus könyvében dolgozta fel. A fejedelem előbb fej- és jószágvesztéssel büntette, de később kegyelmet nyert, ezt jelzi az a tény, hogy 1648-ban I. Rákóczi György éppen őt küldte Lengyelországba a korona megnyerésére. II. Rákóczi Györgynek is számtalanszor követe és hadvezére volt. Később Velencében Erdély követe, 1657-ben kancellár, majd éppen emiatt Barcsay 1660-ban száműzette. Testvére Kelemen 1659-ben ítélőmester, majd Apafi hűségén tanácsos, székelység generálisa és országos elnök. Megbuktatta az ellenzéki Béldi Pált, akinek uzoni kastélyát 1679-ben elnyerte.

Fia, zabolai Mikes Mihály (16671721) 1691-től háromszéki főkapitány. 1696. május 4-én I. Lipót német-római császár és magyar király által grófi címet nyert. A Rákóczi-szabadságharc kitörésekor a császáriak mellett fogott fegyvert, de 1704 márciusában Szászhermánynál kuruc fogságba esett, s hamarosan hűséget esküdött II. Rákóczi Ferencnek, aki 1705-ben tábornokká nevezte ki. Egészen a szatmári békekötésig kitartott a kurucok oldalán. Gróf zabolai Mikes Mihály feleségül vette 1692 -ben gróf bethleni Bethlen Druzsianna (1673-1724) úrhölgyet, aki 5 gyermekkel áldotta őt: gróf Mikes Ferenc (†1727), akinek a neje gróf galánthai Esterházy Katalin (1701-1760), gróf galánthai Esterházy László (1666-1747), királyi helytartósági tanácsos, aranysarkantyús vitéz és szentgyörgyi Horváth Katalin lánya volt; és gróf Mikes István (1708-1761), Alsó-Fehér és Belső-Szolnok főispánja, aki 1728 augusztus 25.-én vette el gróf derzsi és királyhalmi Petki Róza kisasszonyt.

Ferenc ága[szerkesztés]

Gróf Mikes Ferenc (†1727) és gróf galánthai Esterházy Katalin (17011760) frigyéből két gyermek született: gróf gönczruszkai Korniss Antalné gróf Mikes Mária; és gróf Mikes Antal, aki 1745 szeptember 7.-én Déván vette el gróf hallerkeöi Haller Zsuzsanna kisasszonyt. Mikes Antal és Haller Zsuzsanna házasságából 4 gyermek született: gróf Mikes Mihály, akinek a neje gróf széki Teleki Katalin; gróf Mikes Katalin, báró Huszár Józsefné; báró zágoni Szenkereszti Zsigmondné gróf Mikes Zsuzsanna; és gróf Mikes János (?–1815), császári és királyi kamarás, főkormányszéki tanácsos, aki elvette az István ágából származó gróf Mikes Rozáliát (†1821), gróf Mikes István (17331807) és báró Dujardin Borbála lányát. Mikes Rozália férjét, 11 gyermekkel áldotta meg: gróf Mikes Erzsébet (18021882), gróf széki Teleki János (17921860) házastársa; gróf gönczruszkai Kornis Zsigmondné gróf Mikes Zsuzsanna; báró kászoni és impérfalvi Bornemisza Pálné gróf Mikes Klára (18051852); báró Huszár Józsefné gróf Mikes Mária; Macskási Pálné gróf Mikes Karolina; Cserei Miklósné gróf Mikes Borbála; gróf czegei Wass Tamásné gróf Mikes Rozália (17991849); Szabó Lajosné gróf Mikes Zsófia; és gróf Mikes Károly (18151876).

István ága[szerkesztés]

Gróf Mikes István (1708-1761) főispán és gróf derzsi és királyhalmi Petki Róza házasságából 6 gyermek született, azonban csak ifjabb gróf zabolai Mikes István (1733-1807) vitte tovább a családot. Felesége báró nagyszekeresi Dujardin Borbála (1742-1811) három gyermekkel áldotta meg: gróf Mikes Róza (†1821), akinek a férje a Ferenc ágából származó gróf zabolai Mikes János (1761-1815), császári és királyi kamarás, főkormányszéki tanácsos volt; gróf Mikes Mária (1760-1846), gróf széki Teleki József (1755-1809) felesége; és gróf Mikes Zsigmond (†1825), akinek a neje ábránfalvi Ugron Julianna (1764-1836) volt.

Mikes István és Ugron Julianna fia, gróf zabolai Mikes István (1789-1836) és neje báró lengyelfalvi Orbán Klára (1790-1872) gróf zabolai Benedek (1819-1878), aki kétszer nősült meg. A második feleségétől, Sophia Moser (1839-1921) úrnőtől, származott fia gróf zabolai Mikes János (1876-1945) római katolikus pap, szombathelyi püspök 1911 és 1935 között.

A család kiemelkedőbb tagjai[szerkesztés]

  • Mikes Kelemen honvéd ezredes, aki 1849. január 21-én Nagyszeben ostromakor esett el. 1848-ban július végétől nagy szerepet játszott az úgynevezett „Kossuth”, a későbbi Mátyás-huszárezred megszervezésében és vezetésében.
  • gr. Mikes Benedek, (1819 – 1878), a Vaskorona-rend tulajdonosa, Tusnádfürdő újjáépítésében vállalt úttörő szerepet
  • gr. Mikes Ármin, (1868 - 1944) iparos, császári és királyi kamarás, főrendházi tag
  • gr. Mikes János, (1876–1945), szombathelyi római katolikus püspök, cimzetes érsek, a székelyudvarhelyi római katolikus főgimnázium építtetője, bőkezű kultúrmecénás

Külső hivatkozások[szerkesztés]