Gombás fertőzések
|
|
Ezt a szócikket egy, a témában jártas személynek vagy szakértőnek át kellene olvasnia, ellenőriznie a szövegét, tartalmát. |
|
|
Ez a szócikk nem tünteti fel a forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Önmagában ez nem minősíti a szócikk tartalmát: az is lehet, hogy minden állítása pontos. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! |
A gombás fertőzés legjellemzőbb tünetei a fáradtság, az ízületi fájdalom és a kínzó éhségérzet. A gombák legközelebbi rokonai az algák. A gombák nagy részét gombaszövedék, a micélium alkotja. Egyes fajoknál a micéliumból termőtest alakul. Ilyen például a kedvelt sampiony, a laska és a vargányagomba.
A gombák az energiát nem a napfényből vagy a levegőből, hanem más organizmusokból nyerik, rendszerint elhalt növényi vagy állati maradványokból táplálkoznak. A gombák a földi tápláléklánc nélkülözhetetlen részét képezik.
A pék az élesztőgombát, a sörfőzde a sörélesztőt hasznosítja. Nemes penészgomba nélkülözhetetlen a sajtgyártásban, Camambert, a Brie vagy Roguefort előállítása során.
A gombákat akkor tekintjük károsnak, ha mint paraziták károsítják a gazdaszervezetet. A világ legnagyobb, több mint 600km2 kiterjedésű élőlénye egy gomba. Ezt a gombafonalat egy amerikai kutatócsoport találta a talajban.Egyetlen gyökértől származik az egész.
Az emberi szervezetben legalább 100 féle parazita gomba található. Egy gomba akkor káros, ha hosszú időn keresztül élősködik a szervezetben. Az ilyen gomba kórokozó szaknyelven patogén.
A mikrobiológusok 3 csoportra osztják a gombákat.
- Élesztőgombák
- Dermatophytonok
- Penészgombák
Tartalomjegyzék |
Élesztőgombák [szerkesztés]
A legtöbb betegséget az élesztőgombák okozzák. Az élesztő neve a mikrobiológiában a Candida. A fertőzések nagy részét a Candida albicans - fehér élesztő okozza.
Dermatophytonok [szerkesztés]
Elsősorban az emberi bőrön, valamint a kéz és a láb környékén, körmén élősködnek. Egyes fajták csak bőrpírt okoznak, mások súlyos, fájdalmas bőrbántalmakat. Fonalaikkal nem csak az elhalt hámsejteket (korpa) vonják be hanem az ép börfelületet is, és a bőrt károsítva az élősejtekből is táplálkoznak. A dermatophytonok okozta gombafertőzés kellemetlen ugyan, de nem életveszélyes.
Penészgombák [szerkesztés]
A sajtgyártásban alkalmazott ártatlan nemes penész mellett számos kórokozó penészgombafaj is létezik. Ilyen például a nedves falakon tenyésző, jellegzetes fekete foltot képző Aspergillus niger - fekete penész. Spórája rossz körülmények között is évekig életképes. Ha a levegőből a belélegzés során nagy mennyiségű spóra kerül a tüdőbe, súlyos betegségeket okoz.
A fáraó átka [szerkesztés]
1922-ben, Tutanhamon fáraó sírjának feltárásakkor a piramisba behatoló 22 egyiptológus tüdőbetegségben halt meg. A sírkamra felnyitásakkor az ott burjánzó penészgomba spóráit belélegezve valamennyien tüdőfertőzést kaptak. Az Aspergillus niger mellett életveszélyes tüdőbetegséget okozhat az Aspergillus fumigatus nevű penészgomba is.
Gombásodás osztályozása [szerkesztés]
A mikózisokat osztályozhatjuk a kolonizált szövet érintettsége alapján:
- felületi vagy szuperficiális mikózis – a bőr és a haj legkülső rétegeire korlátozódik
- kután mikózis – átterjednek az epidermisre és a hajra valamint a körömre is. A gazdaszervezetben immunreakciót válthatnak ki, ezért a gyulladás a mélyebb szöveti rétegekben is megjelenik. Ezeket a kórokozókat dermatophitonoknak nevezik. A kórokozó gombafajok többnyire Microsporum, Trichophyton és Epidermophyton nemzetségbe tartoznak, összesen 41 faj.
- szubkután mikózis – megfertőzi a dermist, a szubkután szöveteket, az izmokat és a fasciát. Ezek krónikus fertőzések és szúrás útján kerülhetnek át a bőrön. Nehéz kezelni őket és általában műtéti megoldás szükséges.
- elsődleges kórokozó által okozott szisztémás mikózis – általában a tüdőből indul és átterjedhet más szervrendszerekre is. Ezek a gombafajok önmagukban is patogének (betegségokozók) A szisztémás mikózisok kórokozói általában dimorf gombák.
- opportunista kórokozó által okozott szisztémás mikózis – általában legyengült immunrendszerű betegeket fertőznek meg egyébként nem kórokozó gombafajok. Ilyen állapotot okozhat AIDS, a normál bélflóra megbolygatása antibiotikumokkal, metasztatikus daganat. Példa: Candidiasis, Cryptococcosis és Aspergillosis.
Kezelés [szerkesztés]
A mikózisokat gombaellenes gyógyszerekkel (antimikotikumok) kezelik. A betegség természetétől függően helyi vagy szisztémás gyógyszert alkalmaznak.
Külső hivatkozások [szerkesztés]
- Guide to Fungal Infections - Patient-oriented, educational website written by dermatologists.
- Doctor Fungus - An educational website sponsored through unrestricted educational grants by numerous pharmaceutical companies
- Penészedés.lap.hu - linkgyűjtemény
|
||||||||||||||

