Mihályi Károly

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Mihályi Károly
Vasárnapi Ujság 1880. 621. l.
Vasárnapi Ujság 1880. 621. l.
Született1808. október 6.
Dés
Elhunyt1880. június 14. (71 évesen)
Nagyenyed
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásafilozófus,
pszichológus,
főiskolai tanár,
akadémikus
A Wikimédia Commons tartalmaz Mihályi Károly témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Bögözi Mihályi Károly (Dés, 1808. október 6.Nagyenyed, 1880. június 14.) filozófus, pszichológus, református főiskolai tanár; a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1865).

Pályája[szerkesztés]

Mihályi Mihály református püspök és Gyöngyösi Karolina fia. Apja szülővárosában tanította és 11 éves korában Nagyenyedre vitte a retorika osztályba. Itt végezte a gimnáziumot és az utolsó éveiben a suprema humanitas classisban tanító és énekfelügyelő volt. 1834–1835-ben Halle és Göttingen egyetemein tanult. Hazatérése után, 1835-ben tanári állást kínáltak számára, de nem fogadta el; szülővárosa megválasztotta papjának. Désen tartózkodása alatt több egyházi éneket írt, melyeket maga és Malom Lujza költőnő tett át zongorára és ennek kísérete mellett gyakran énekelték az istentiszteleteken. Szerette és művelte a világi dalokat is, négyhangú összhangzó énekkart szervezett és ezekkel világi dalokat énekeltetett (nevezetesebb éneke: Bár dördül az ég és föld remeg ... – az 1837-ben megújított erdélyi református énekes könyvben CCX. szám alatt). 1844 őszén Csorja helyére meghívták Nagyenyedre tanárnak, itt tanította a bölcselet harminchat éven át, közben 1854–1862 között az egyház megkeresésére lelkészként is működött. 1865. december 10-én a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjának választotta. Kitűnő szónok volt. A Magyar Tudományos Akadémiában 1888. november 26-án Domanovszky Endre tartott fölötte emlékbeszédet.

Munkái[szerkesztés]

  • Származtató philosophia tanfolyama. Tanuló növendékeknek kézikönyvül, tanultaknak elmélkedés tárgyául, minden mivelt magyar embernek érthető olvasmányul. I. kötet: Az egész tanfolyam első és második könyve (Kolozsvár, 1864). (További kötetei kéziratban: Ész- és ismerettan, Erkölcs és jogtan lélektani alapon)
  • Keresztyén templomba és házba illő erkölcsi rajzok az emberi természetről. Egy sorozat egyházi beszéd (Kolozsvár, 1865)
  • Kisérlet felelni lélektani alapon az ismerettan fő kérdésére. Székfoglaló beszéd. (Pest, 1867)
  • Svada romana. Latin nyelvben gyakorló, latin irodalomba bevezető kézi-könyv, mely egyszersmind elérni segít a természetszerű tanítás többi céljait is. Tanító és tanuló-növendékek számára. Első folyam első és második fele (Pest, 1867). (A második folyam két füzetben: Kolozsvár, 1874)
  • Prima grammaticae latinae palaestra, adolescentibus hungaris, literarum studiosis exercenda. Latin nyelvtan, mely a mellett hogy tanít a nyelvre, egyszersmind átalában is gondolkodni serkent és szoktat (Pest, 1868). (Első könyv 1. és 2. füzet. Második könyv: Altera palaestra. Mondattan. Első folyam 1. és 2. szakasza. Nagyenyed, 1868)
  • Dornegge kastély s a boldogság utja. Levin Schücking után ford. Philaleth (Budapest, 1873). Hat kötet
  • Erkölcsi rajzok az emberi természetről. Egy sor egyházi beszéd. Sajtó alá rendezték és kiadták néhainak a tanítványai. II. kötet. Az évi beszédsor 2. fele. Nagyenyed, 1887 (18 egyházi beszéde).

Kéziratban: Philellén ... hellen nyelvben gyakorló, hellen irodalomba vezető kézi-könyv, mely elérni segít a természetszerű tanítás többi czéljait is. Magyar tanulók és tanítói gyakornokok számára; Erkölcstan lélektani alapon, Bölcsészet története, egy nagyobb irodalmi tanulmány a görög lyrikusokról, görög szótár és görög olvasókönyv.

Források[szerkesztés]