Miesbach
| Miesbach | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Németország | ||
| Tartomány | Bajorország | ||
| Járás | Miesbach járás | ||
| Irányítószám | 83714 | ||
| Körzethívószám | 08025 | ||
| Rendszám | MB | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 12 083 fő (2022. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 372,47 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 697 m | ||
| Terület | 32,44 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
 | |||
 é. sz. 47° 47′ 21″, k. h. 11° 50′ 02″Koordináták: é. sz. 47° 47′ 21″, k. h. 11° 50′ 02″ | |||
 Miesbach
Pozíció Bajorország térképén
| |||
 | |||
| Elhelyezkedése Bajorország térképén | |||
| Miesbach weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Miesbach témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Miesbach település Németországban, azon belül Bajorországban. Lakosainak száma 12 083 fő (2022. december 31.).[1] Miesbach Weyarn és Irschenberg községekkel határos.
Népesség[szerkesztés]
A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott:
| Lakosok száma | 1988 | 5170 | 8967 | 9571 | 11 027 | 11 136 | 11 382 | 11 477 | 11 562 | 12 083 |
| 1875 | 1950 | 1970 | 1987 | 2012 | 2013 | 2015 | 2017 | 2019 | 2022 |
Fekvése[szerkesztés]
Története[szerkesztés]
Miesbach a Hohenwaldeck birodalmi grófság területének központja. Ez a terület csak 1734 óta tartozik Bajorországhoz. A Waldeck grófok birtokaik függetlenségét elkeseredett harcokban igyekeztek megvédeni. Utoljára 1705-ben, a München alatti Sendlingben megvívott csatába küldte el a terület minden falva legalább tíz legbátrabb fiát - és szenvedett véres vereséget. A Hohenwaldeck birtok egykori határát nagyjából nyugat felől a Schlierach-patak és a Schliersee nevű tó, délről a tiroli hegyek, kelet felől pedig a Leitzbach-patak jelölik.
A Schlierach-patak 700 méter magas fennsíkján fekvő Miesbach régebben tarka teheneiről volt nevezetes, ma kisebb iparváros, és egyben üdülőhely is. Lakosainak különösen szép népviseletét ma a legjellegzetesebb alpesi bajor viseletként tartják számon.
A Waldek grófok kastélya (Burg Waldeck) fennmaradt ugyan, de művészettörténeti szempontból érdektelen. A várkastély egyik szárnyában helytörténeti múzeumot (Heinmatmuseum) rendeztek be. A városban lévő plébániatemplom (Pfarrkirche Maria Himmelfahrt) késő gótikus épülete leégett; 1783-1786 között építették újjá. Ez időből származtik a főoltáron a Roman Anton Boos által faragott feszület. Ettől mintegy száz évvel korábbi a Fájdalmas anya, melyet Johann Millauer faragott.
A községnek van szabadstrandja és műjégpályája is.
Nevezetességek[szerkesztés]
- Burg Waldeck - a Waldeck grófok egykori kastélya. Ma helytörténeti múzeum van benne.
- Pfarrkirche Maria Himmelfahrt plébániatemplom
Itt születtek, itt éltek[szerkesztés]
Galéria[szerkesztés]
Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]
További információk[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- ↑ a b Alle politisch selbständigen Gemeinden mit ausgewählten Merkmalen am 31.12.2022 (német nyelven). Szövetségi Statisztikai Hivatal, 2023. szeptember 21. (Hozzáférés: 2023. október 7.)
