Michio Kaku

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Michio Kaku
Michio Kaku in 2012.jpg
Született 1947. január 24. (67 éves)
San Jose, Kalifornia, Amerikai Egyesült Államok
Nemzetisége amerikai
Foglalkozása elméleti fizikus
Iskolái Harvard Egyetem

Michio Kaku weboldala
Michio Kaku az IMDb-n

Michio Kaku (San José, 1947. január 24.) amerikai fizikus, a New York-i City College elméleti fizika professzora, a húr-térelmélet egyik megalkotója. Népszerű tudományos ismeretterjesztő, számos fizika és ahhoz kapcsolódó témájú könyv szerzője. Gyakori vendége rádiós és televíziós műsoroknak, filmszereplő, számtalan internetes cikk és blog szerzője.

Életrajza[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Japán emigrált szülők gyermekeként született San Joséban, Kaliforniában. Nagyapja az 1906-os San Francisco-i földrengés után érkezett az Egyesült Államokba, hogy részt vegyen az újjáépítési munkálatokban. Édesapja Kaliforniában született, de Japánban tanult, így keveset tudott angolul. Szülei a Tule Lake-i koncentrációs táborban találkoztak, itt született a bátyja is.

Az 1960-as évek elején a Palo Alto-i Cubberley középiskolába járt. A Új-Mexikói Albuquerque-ban rendezett országos tudományi versenyen figyelt fel rá Teller Ede, akinek segítségével elnyerte a Hertz ösztöndíjat. A Harvard Egyetemen summa cum laude osztályelsőként diplomázott, majd a kaliforniai Berkeley Sugárzási Laboratóriumban dolgozott. 1972-ben doktorált, egy évvel később pedig ösztöndíjat kapott a Princetoni Egyetemre. A vietnami háború alatt gyalogsági kiképzést kapott, a háborúban nem vett részt.

Munkássága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Napjainkban a New York-i City College elméleti fizika professzora, ahol immár több mint 30 éve tart előadásokat. Vendégprofesszora volt a Princeton-i Institute for Advanced Study-nak és a New York-i Egyetemnek is.

Jelenleg a mindenség elméletének megalkotásán dolgozik, melynek célja a világegyetem négy alapvető kölcsönhatásának, azaz az

kölcsönhatások egységes leírása.

1969 és 2000 között több cikket is publikált a húrelmélet témakörében. 1974-ben Kikkawa professzorral közösen írt először a húr-térelméletről, amely mára jelentős ága lett a húrelméletnek, egyetlen egyenletbe egyesítve annak mind az öt változatát. Értekezett többek között a szuperszimmetriának a korai univerzumban, magas hőmérsékleten történt sérüléseiről is. A húrelmélettel kapcsolatban számos terület, amit először ő érintett, azóta jelentős kutatási területté nőtte ki magát. Legutóbbi vizsgálódásairól, a bozonikus kvantummembránokról szóló publikációja 2000-ben jelent meg a Physical Review-ban.

Több húr- és kvantum-térelméleti egyetemi tankönyv szerzője. Szuperhúrelmélet, szupergravitáció, szuperszimmetria és hadronfizika témakörében megjelent cikkeinek száma eléri a 170-et. Számos tudományos ismeretterjesztő könyvet is írt, többek között: Hipertér, Einstein kozmosza, Párhuzamos világok, A lehetetlen fizikája. A Hipertér bestseller lett, és mind a The New York Times, mind a The Washington Post az év legjobb tudományos könyvének választotta. A Párhuzamos világok a Samuel Johnson-díj döntőse lett, A lehetetlen fizikája pedig 2008 márciusától öt héten át vezette a The New York Times bestseller listáját.

Könyvei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magyarul[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Hipertér (ford. Egri Győző). Bp., Akkord Kiadó, 2006. ISBN 978-963-942-976-5
  • Párhuzamos világok – Kozmikus utazás az Ősrobbanástól a tizenegyedik dimenzión át az Univerzum jövőjéig (ford. Csizmadia Szilárd). Bp., Akkord Kiadó, 2009. ISBN 978-963-252-022-3
  • A lehetetlen fizikája (ford. Both Előd). Bp., Akkord Kiadó, 2010. ISBN 978-963-252-035-3
  • A jövő fizikája (ford. Both Előd). Bp., Akkord, 2012. ISBN 978-963-252-068-1
  • Einstein kozmosza – Tér- és időfelfogásunk Albert Einstein képzeletének tükrében (ford. Bojtár Péter). Bp., HVG Könyvek, 2013. ISBN 978-963-304-144-4

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Michio Kaku című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

  • Michio Kaku: A lehetetlen fizikája (Akkord Kiadó, 2010)