Michelangelo (vírus)

Ez a szócikk számítógépes vírusról szól. Hasonló címmel lásd még: Michelangelo (egyértelműsítő lap).

A Michelangelo egy számítógépes vírus.

Története[szerkesztés]

1991 áprilisában fedezték fel először Új-Zélandon. Nevét arról kapta, hogy március 6-án, pénteken, Michelangelo születésnapján aktivizálta magát, egy héttel a március 13-i péntek előtt.

Technikai ismertetők[szerkesztés]

Az 1990-es évek egyik legismertebb kártékony számítógépes kódja, igen elterjedt vírus volt.

Akkoriban sok számítógép hajlékonylemezről indította az operációs rendszert (DOS 3.3 és DOS 5.0). A vírus a fertőzött hajlékonylemez boot szektorából, miután a munka végeztével a gép floppymeghajtójában felejtették, újraindításkor aktiválódott, és megfertőzte a merevlemez partíciós tábláját.

A memóriába fészkelve magát a vírus lefoglal magának 2 kB memóriát a konvencionális DOS memória 640 kB-jának tetejéből, és oda másolja fel magát. Miután magára állította a lemezkezelő (INT 13 - Floppy Diskette) megszakítást, betölti az eredeti partíciós szektort és elindítja. Ezután minden behelyezett floppyt megfertőz.

Ez a vírus egy „időzített bomba”. A CMOS RTC dátumot figyeli, és amint a dátum március 6-a, a rendszertöltés után közvetlenül lefuttat egy kódrészletet, amely felülírja a vírust tartalmazó (A:, vagy legtöbbször C:) meghajtó első négy fejének első 17 szektorát minden cilinderen. Ezzel minden információ törlődik.

A vírus a korszerűbb alaplapok megjelenése után, ahol a BIOS-ban beállítható lett, hogy ne az A: hajlékonylemezről töltődjön be elsődlegesen az operációs rendszer, a fertőzési mechanizmus gyakorlatilag hatástalan lett, és a vírustörzs kihalt.