Michael Ludwig von Appel

Michael Ludwig von Appel
Született	1856. február 21. Bécs,
Meghalt	1915. február 1. (58 évesen) Erdevik,
Állampolgársága	osztrák–magyar
Nemzetisége	osztrák
Fegyvernem	gyalogság
Szolgálati ideje	1876-1915
Rendfokozata	császári és királyi gyalogsági tábornok
Egysége	52. gyalogezred; 7. lovasdandár, 34. gyaloghadosztály, 32. tábori vadászzászlóalj, 28. gyaloghadosztály, 34. gyalogezred 7. hegyi dandár, 1. gyaloghadosztály, xv. hadtest
Csatái	Bosznia-Hercegovina megszállása, Első világháború
Kitüntetései	Katonai Érdemkereszt 3. osztálya Hadiérem Jubileumi emlékérem 1898 Katonai Tiszti Szolgálati Jel 3. osztálya Vaskorona-rend 3. osztálya Bronz katonai érdemérem Katonai Jubileumi Kereszt 1908 Bosznia-hercegovinai emlékérem Lipót-rend lovagkeresztje Tiszti szolgálati Jel 2. osztálya Mozgósítási kereszt 1912-13 Ferenc József-rend Nagykeresztje Vaskorona-rend 1. osztálya Mária Terézia Katonai Rend lovagkeresztje
Szülei	Ludwig Franz Mechtild Appel
Rokonai	Apa:Ludwig von Appel, lovassági tábornok
Iskolái	Theresianum Katonai Akadémia
A Wikimédia Commons tartalmaz Michael Ludwig von Appel témájú médiaállományokat.

Michael Ludwig von Appel (németül: Michael Ludwig Edler von Appel) (Bécs, Osztrák–Magyar Monarchia, 1856. február 21. – Erdevik, Szerbia, 1915. február 1.) osztrák katona, a császári és királyi haderő tisztje, majd tábornoka, I. világháborús hadtestparancsnok.

Élete

Ifjúsága, tanulmányai

Michael Ludwig von Appel 1856. február 21-én született Bécsben. Apja Ludwig von Appel császári és királyi lovassági tábornok volt. Megkapta az osztrák nemesi (Edler) rangot. 1870 és 1872 között a St. Pölten-i katonai kollégiumban, majd 1872-76 között a bécsújhelyi Theresianum Katonai Akadémián tanult. Bosznia-Hercegovina megszállása után 1879 és 1881 között a bécsi hadiiskolát is elvégezte. 1876. szeptember 1-jén avatták tisztté. Hadnagyi rendfokozatban lépett csapatszolgálatba a császári és királyi 52. gyalogezredben.

Pályája a világháborúig

1878-ban részt vett a bosznia-hercegovinai harcokban. Ott volt Kakanjnál, Visokánál és a Szarajevónál. 1878. április 16-án apja után megörökölte az osztrák nemesi címet. 1881. május 1-jén főhadnaggyá léptették elő. November 1-jén átkerült a 7. lovasdandár vezérkarához Temesvárra. 1881-1885 között több temesvári hadtestnél is szolgált. 1885 májusában egy évre az I. hadtest vezérkari osztályán szolgált Krakkóban. Ekkor léptették elő századossá, majd Zágrábba, Bozenba, Bjelinába került a térképészekhez. 1888. május 1-jén a 32. tábori vadászzászlóalj 1. századának parancsnoka Késmárkon. 1892-ben Laibachra kerül a 28. gyaloghadosztály vezérkari főnöke lett. 1892. november 1-jén őrnaggyá léptették elő.

1894-től a Vezérkar Országleíró Irodájában szolgál, majd 1896-ban a 34. gyalogezred 3. zászlóaljának parancsnoka Kassán. 1895. május 1-jén alezredesi rangot kap, 1898. május 1-jén pedig ezredessé nevezik ki. 1903 és 1907 között a Bosznia-hercegovinai csendőrtestület parancsnoka. Eközben, 1904. november 1-jén vezérőrnaggyá nevezték ki. 1908. április 15-étől a 7. hegyidandár parancsnoka a boszniai Višegradon. 1908. június 17-től az 1. gyaloghadosztály parancsnoka. November 1-jén altábornagy. 1911. október 23-án a XV. hadtest megbízott parancsnoka, majd 1912. október 1-jétől parancsnoka és vezénylő tábornoka. 1913. május 1-jétől gyalogsági tábornok.

Az első világháborúban

1914. augusztus 1-jén a XV. hadtest parancsnoka a szerb fronton. Kiindulási pontja a szerb Loznica és a keleti boszniai határváros, Zvornik között volt. 1914. szeptember 8-án az egész hadtest átkelt a Drinán, és megszállta a Gučevo és a Boranja hegyek térségét. A hadtest párhuzamosan haladt a folyó mellett. A szerb 3. hadsereg állt velük szemben. Szeptember 13-án szerb egységek érkeztek erősítésnek, és ellencsapásba kezdtek. Appel beásta magát a hadtestével az eddig elfoglalt területeken. Egy hétig tartották magukat, ám ekkor Oskar Potiorek, a szerb front osztrák-magyar főparancsnoka elrendelte a visszavonulást a Drinán túlra, ahol az utászok már elkészítették a megerősített állásokat. A XV. hadtest egy nyugodtabb szektort kapott, csak kisebb támadások érték őket.

Appel 1915. február 1-jén hunyt el, valószínűleg egy fertőzéses betegségben. Február 6-án temették el a bécsi Zentralfriedhofban.

Emlékezete

1927. október 25-én az egyik legmagasabb magyar katonai kitüntetéssel, a Mária Terézia Katonai Rend lovagkeresztjével tüntették ki.

Kitüntetései

• Katonai Érdemkereszt 3. osztálya – 1878. október 20.
• Hadiérem – 1878. december 31.
• Jubileumi emlékérem 1898 – 1898. december 2.
• Katonai Tiszti Szolgálati Jel 3. osztálya – 1901. szeptember 1.
• Vaskorona-rend 3. osztálya – 1903. április 18.
• Bronz katonai érdemérem – 1907. április 29.
• Katonai Jubileumi Kereszt 1908 – 1908. december 2.
• Bosznia-hercegovinai emlékérem – 1909. október 10.
• Lipót-rend lovagkeresztje – 1910. február 25.
• Tiszti szolgálati Jel 2. osztálya – 1911. szeptember 1.
• Mozgósítási kereszt 1912-13 – 1913. július 10.
• Ferenc József-rend Nagykeresztje – 1913. augusztus 12.
• Vaskorona-rend 1. osztálya – 1914. október 15.
• Mária Terézia Katonai Rend lovagkeresztje – 1927. október 25.

Források

• Balla Tibor: A Nagy Háború osztrák-magyar tábornokai. Tábornagyok, vezérezredesek, gyalogsági és lovassági tábornokok, táborszernagyok. 2010. Argumentum. 59. o. ISBN 978-963-446-585-0
• Michael Ludwig Edler von Appel életrajza
• Összefoglaló táblázat von Appel-ről