Mi–4

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Mi–4
Mil Mi-4 Szolnok 2010 01.jpg
A Magyar Néphadsereg egykori Mi–4-ese a Magyar Repüléstörténeti Múzeumban, Szolnokon (eredetileg keletnémet gép volt, ami utolsó útjaként repült Szolnokra)
NATO-kód Hound
Funkció Közepes szállító és támogató helikopter
Személyzet 1 vagy 2 fő
Szolgálatba állítás 1952.
Méretek
Hossz 26,80 m
Magasság 4,40 m
Rotorátmérő 21,00 m
Tömegadatok
Szerkezeti tömeg 5100 kg
Max. felszállótömeg 7550 kg
Hajtómű
Hajtómű 1 db Svecov AS–82V csillagmotor
Teljesítmény 1250 kW
Repülési jellemzők
Max. sebesség 185 km/h
Hatósugár 500 km
Legnagyobb repülési magasság 5500 m
Háromnézeti rajz
MIL Mi-4 HOUND.png
Mil Mi-4 háromnézeti rajza

A Mil Mi–4 (NATO-kódja „Hound” - magyarul vadászkutya, az USAF/DoD megnevezése pedig Type 36[1].) egy civil és katonai rendeltetésű szovjet szállító helikopter.

Tartalomjegyzék

Tervezés és fejlesztés [szerkesztés]

A Mi–4-et a H–19 Chickasaw amerikai helikopter hadrendbe állítására feleletként fejlesztették a Koreai háború idején. Míg az Mi–4 kívülről hasonlít a H–19-re, ez nagyobb helikopter és nagyobb tömeget képes megemelni. Az első változat 1952-ben került szolgálatba és váltotta le az Mi–1-est. A helikoptert először az 1952-es tusinói repülőnapon mutatták be a nyilvánosság előtt. Egy Mi–4-es készült kivethető rotorral.

Harci története [szerkesztés]

Az Mi–4 a Mi-8 fejlesztésével került ki az üzemeltetésből. Ma már nem használatos az Orosz Légierőnél bár pár országban még üzemel mint multifunkciós- vagy katonai szállító helikopter. A Mi–4 fontos szerepet játszott Banglades felszabadításáért folytatott háborúban 1971-ben. A sikeres helikopteres hadműveletben Mi–4-esek bevetésével segítették az Indiai Hadsereg 57-es Hegyi Hadosztályát a Meghna folyó megtisztításában. Ez volt India hadseregének első helikopterrel segített hadművelete Sylhet környékén.

Változatai [szerkesztés]

V-12
Prototípus. Az Mi-12 felhasználásával tervezték.
Mi–4 (NATO - Hound-A)
Alaptípus.
Mi–4A
Támadó-szállító helikopter.
Mi–4L Lyukes
Hatszemélyes VIP szállító változat, néha légi mentő helikopterré alakítva.
Mi–4M (NATO - Hound-C)
Fegyveres légi támogató helikopter, lőtoronnyal szerelve.
Mi–4P
Civil szállító helikopter, 8-11 személyre, plusz 8 fő mentős és egészségügyi személyzet.
Mi–4PL (NATO - Hound-B)
Tengeralattjáró-elhárító helikopter.
Mi–4SZ Salon
VIP szállító helikopter.
Mi–4SZH
Többfunkciós mezőgazdasági helikopter, nagyméretű vegyi konténerrel a főkabinban. Tűzoltó helikopternek is használt.
Mi–4T
Katonai változat, nagy átmérőjű rotorral és ferde ablakokkal szerelve.
Harbin Z-5
Kínai katonai szállító helikopter. Kínai gyártmány.
Harbin Z-6
Prototípus turbina hajtású változata a Z-5-nek, befejezetlen.
Xuanfeng
Kínai civil szállító helikopter. Kínai gyártmány.

Felhasználók [szerkesztés]

Mi-4 felhasználó országok

Katonai felhasználók [szerkesztés]

 Afganisztán
18 darabot vásárolt a Királyi Afgán Légierő 1963-ban, az utolsót 1997-ben helyezték üzemen kívül[2].
 Albánia
Összesen 59 darabot vásárolt az Albán Légierő 1957-től, az 1967-es 37 darab Z-5-ös változattal együtt. Ezek 2004-ben még üzemeltek[2].
 Algéria
Algériai Légierő
 Angola
Angolai Nemzeti Légierő
 Bissau-Guinea
 Bulgária
Bolgár Légierő
 Csehszlovákia
Csehszlovák Légierő
Flag of South Yemen.svg Dél-Jemen
 Egyiptom
Már nincs hadrendben az Egyiptomi Légierőnél
 Észak-Korea
Észak-Koreai Légierő
 Finnország
3 egység üzemelt a Finn Légierőnél 1962-1979-ig.
 India
Indiai Légierő
 Indonézia
Indonéz Légierő
 Irak
Iraki Légierő
 Jemen
Jemeni Légierő
 Jugoszlávia
25 darabot vásárolt a Jugoszláv Légierő az 1960-as évek közepén, később lecserélték Mi-8-asokkal és kivonták őket a hadrendből a 70-es években.
 Kambodzsa
Kambodzsai Légierő
 Kína
 Kirgizisztán
 Kuba
Kubai Légierő
 Lengyelország
Lengyel Légierő
 Magyarország
Magyar Légierő
 Mali
 Mongólia
Mongol Légierő
 NDK
  • NDK Légierő
  • Volksmarine
 Románia
Román Légierő
 Szíria
Szír Légierő
 Szomália
Szomáliai Légierő
 Szovjetunió
 Szudán
Szudáni Légierő
 Tádzsikisztán
 Vietnam
Vietnami Légierő

Civil felhasználók [szerkesztés]

 Csehszlovákia
  • Slov-Air
 Kína
  • CAAC Kínai Légitársaság
 Mongólia
  • MIAT Mongol Légitársaság
 Románia
  • TAROM - 3 volt használatban nagyfeszültségű távvezeték építéséhez
 Szovjetunió

Képek [szerkesztés]

Referenciák [szerkesztés]

  • Ogden, Bob (2008). Aviation Museums and Collections of The Rest of the World. UK: Air-Britain. ISBN 9780851303949
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Mi-4 című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
  1. ↑ http://www.designation-systems.net/non-us/soviet.html#_Listings_Misc (angol nyelven)
  2. ^ a b "Historical Listings (angol nyelven)", World Air Forces (angol nyelven).

Lásd még [szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Mi–4 témájú médiaállományokat.

Hasonló Helikopter

Külső hivatkozások [szerkesztés]

m • v • sz
Mil helikopterek

Mi–1 · Mi–2 · Mi–3 · Mi–4 · V–5 · Mi–6 · V–7 · Mi–8 · Mi–9 · Mi–10 · Mi–12 · Mi–14 · V–16 · Mi–17 · Mi–18 · Mi–19 · Mi–20 · Mi–22 · Mi–24 · Mi–25 · Mi–26 · Mi–27 · Mi–28 · Mi–30 · Mi–32 · Mi–34 · Mi–35 · Mi–36 · Mi–38 · Mi–40 · Mi–42 · Mi–44 · Mi–46 · Mi–52 · Mi–54 · Mi–58 · Mi–60
A lap eredeti címe: „http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Mi–4&oldid=13159695”