Mezoamerika kronológiája

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Mezoamerika kronológiája a kontinetális Közép-Amerika és Mexikó történelmében a Kolumbusz előtti (prekolumbiánus) időszak korszakokra osztása az emberi jelenlét első nyomaitól a spanyol hódítás befejeztéig.

Mezoamerika kultúráinak területi felosztása (lásd az Idővonalon)

Kronológia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tikali templom
Periódus Időszak Fontosabb kultúrák és városok
Paleo-Indián i. e. 10 000-i. e. 3500 Honduras, Guatemala, Belize, obszidián és pirit lelőhelyek, Iztapan,
Archaikus kor i. e. 3500-i. e. 1800 Mezőgazdasági települések, Tehuacán
Preklasszikus kor i. e. 2000-250 Ismeretlen kultúrák La Blancában és Ujuxtében, Monte Alto kultúra, Mokaya kultúra
Korai preklasszikus kor i. e. 2000-i. e. 1000 Olmék terület: San Lorenzo Tenochtitlán; Közép-Mexikó: Chalcatzingo; Oaxaca völgy: San José Mogote. Maja terület: Nakbe, Cerros
Középső preklasszikus kor i. e. 1000-i. e. 400 Olmék terület: La Venta, Tres Zapotes; Zoque terület: Chiapa de Corzo; Maja terület: El Mirador, Izapa, Lamanai, Xunantunich, Naj Tunich, Takalik Abaj, Kaminaljuyú, Uaxactun; Oaxaca völgy: Monte Albán, Dainzú
Késő preklasszikus kor i. e. 400-i. sz. 200 Zoque terület: Chiapa de Corzo; Maja terület: Uaxactun, Tikal, Edzná, Cival, San Bartolo, Altar de Sacrificios, Piedras Negras, Ceibal, Rio Azul; Közép-Mexikó: Teotihuacan; Öböl partja: epi-olmék kultúra
Klasszikus kor 200-900 Klasszikus maja központok, Teotihuacan, zapotékok
Korai klasszikus kor 200-600 Maja terület: Calakmul, Caracol, Chunchucmil, Copán, Naranjo, Palenque, Quiriguá, Tikal, Uaxactun, Yaxha; Teotihuacan, zapotékok fénykora; Bajío fénykora.
Késő klasszikus kor 600-900 Maja terület: Uxmal, Toniná, Cobá, Waka', Pusilhá, Xultún, Dos Pilas, Cancuen, Aguateca; Közép-Mexikó: Xochicalco, Cacaxtla, Cholula; Öböl-part: El Tajín és Klasszikus Veracruz kultúra
Záró klasszikus kor 800-900/1000 Maja terület: Puuc - Uxmal, Labna, Sayil, Kabah
Posztklasszikus kor 900-1519 aztékok, taraszkánok, mixtékek, totonakok, pipilek, itzá, Ko'woj, kicsék, kakcsikel, poqomam, mam
Korai posztklasszikus kor 900-1200 Tula, Mitla, Tulum, Topoxte
Késő posztklasszikus kor 1200-1519 Tenochtitlan, Cempoala, Tzintzuntzan, Mayapán, Ti'ho, Q'umarkaj, Iximche, Mixco Viejo, Zaculeu
Spanyol hódítás utáni korszak 1697-ig Közép- Peten: Tayasal, Zacpeten


Idővonal[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Áttekintés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Paleo-indián korszak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

i. e. 10000-i. e. 3500

A vadászó-gyűjtögető életmód kora. Kezdete az embernek ezen a tájon való megjelenésével tehető egyidőre, a korszak végét a mezőgazdaság, állandó települések, a fazekasság kialakulása jelenti.

Archaikus kor[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

i. e. 3500-i. e. 1800

Ebben a korszakban már léteztek állandó települések, ahol mezőgazdasággal foglalkoztak és megjelent a szövőszék is.

Preklasszikus kor[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az olmékok központjai
A klasszikus kor néhány városa 600 körül
Maja városok a klasszikus és a posztklasszikus korban

i. e. 1800-i. sz. 200

Az államok kialakulás ebben a korszakban történt. Ekkor alapították az első városokat, és ehhez a korszakhoz köthető a szertartásokhoz kapcsolódó első lépcsős építmények megépítése is.

A korszak végére kialakult a mezoamerikai hitvilág a maga rituáléival és mítoszaival. Már használták a számolási- és írásrendszereket, a naptárat. A későbbi korok művészeti formái és technológiái is ebben a korban alakultak ki.

Ebben a korszakban az olmék civilizáció hozott létre olyan helyeket, mint La venta és San Lorenzo Tenochtitlán. Ugyanekkor a korai zapoték, a Monte Alto kultúra Guatemalában és a maja civilizáció is kezdett kialakulni. A legfontosabb korai maja városok Nakbe, El Mirador, San Bartolo, Cival és Takalik Abaj.

Klasszikus kor[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

200-900

A kort a helyi, regionális művészetek, a szövés és az építészet gazdasága és finomsága miatt hívjuk klasszikusnak. A korban tovább folytak az építkezéssel, de számos mezőgazdasági újdonság is megjelent, többféle terményt voltak képesek termeszteni. A középületek kőből készültek és be voltak vakolva, gyakran dekoratívan, falfestményekkel díszítették őket.

A klasszikus korban Teotihuacán metropolisszá nőtte ki magát. A maja civilizáció virágkora volt ez, olyan városokkal, mint Tikal, Palenque és Copán. A korszak Közép-Amerikában a 7. század körül ért véget Teotihuacán bukásával, de a maják kultúrája még virágzott néhány évszázadig.

Posztklasszikus kor[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

900-1697

A posztklasszikus korban több nép és város elbukott, bár néhány folytatta életét, mint Oaxaca, Cholula, a maják a Yucatán-félszigeten Chichén Itzában és Uxmalban.

A posztklasszikus kort gyakran kulturális hanyatlásként írják le, bár fejlődés mutatható ki az építkezés, a mérnöki tudás és a fegyverek terén. A kohászat, amit 800 körül fedeztek fel képes volt ékszereket és néhány munkaeszközt elkészíteni azáltal, hogy új ötvözeteket és technikákat találtak fel. Ebben a korban a népesség gyors növekedésnek indult, különösen Közép-Mexikóban, 1200 után.

A toltékok egy időre magukhoz ragadták a hatalmat a 11-13. században. Az Azték Birodalom a 15. század elején alakult ki, és úton volt ahhoz, hogy olyan hatalmat gyakoroljon az egész régió felett, amire Teotihuacan óta nem volt példa, amikor megjelentek a spanyolok.

A maja újjászületés a Yucatánon és dél-Guatemalában és az aztékok fénykora egy reneszánszt indított el a művészetekben és a tudományban, például megjelent a Puebla-Mexica stílus a fazekasságban, aranyholmik tűntek fel, kódexet illusztráltak. A posztklasszikus kor 1697-ig tartott, amikor az utolsó független államot, Tayasalt is meghódították az európaiak.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fordítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Mesoamerican chronology című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.