Mezei tücsök

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Mezei tücsök
Gryllus campestris MHNT.jpg
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Osztály: Rovarok (Insecta)
Rend: Egyenesszárnyúak
(Orthoptera)
Család: Tücsökfélék (Gryllidae)
Nem: Gryllus
Faj: G. campestris
Tudományos név
Gryllus campestris
Linnaeus, 1758
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Mezei tücsök témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Mezei tücsök témájú médiaállományokat.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Mezei tücsök témájú kategóriát.

A mezei tücsök (Gryllus campestris) az ízeltlábúak (Arthropoda) törzsének, a rovarok (Insecta) osztályának és az egyenesszárnyúak (Orthoptera) rendjének egyik La Fontaine által megénekelt faja.

Elterjedése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A mezei tücsök Nyugat-, Közép- és Dél-Európában, valamint Észak-Afrikában és Nyugat-Ázsiában él. Magyarországon is gyakori. Napsütötte legelők, rétek, füves domboldalak, vasúti töltések és más száraz élőhelyek gyakori lakója.

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A mezei tücsök hossza 20-26 milliméter. Szájszerve rágókból áll; ásásra és táplálkozásra alkalmasak. Szárnyai repülésre alkalmatlanok; a hátsó szárnyak kicsik. A rovart zömök, fényes fekete testéről és jókora, sisakszerű fejéről lehet könnyen felismerni. Csápjai hosszúak és vékonyak. Jellemző még a hátulsó comb alsó felének piros színe. A hátsó lábak erősen megnagyobbodtak, izomzatuk erős, hogy ásáskor és ugráskor támasztékul szolgáljanak. E rovarnál a hallószerv nem a fején van, hanem az elülső lábszáron. A tücsök behajlítja lábát, hogy egy hangforrással összehangolja és megállapítsa, honnan jön a hang. A tücskök a ciripelő hangot (tudományos nevén stridulation) szárnyaik összedörzsölésével képzik. Az úgynevezett ciripelő erek, amik kb. úgy néznek ki, mint egy fésű, a szárnyon találhatók, és ezek összedörzsölésével képzi a tücsök a hangot. Az egyik szárny tetejét dörzsölik a másik szárny aljához.

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A hím közismert hangos énekét májustól hallatja, többnyire a maga vájta földi lyuk előtt. Elülső szárnyainak összedörzsölésével ciripel. Éneküket általában június végéig halljuk, de akár még augusztusban is hallhatóak. A mezei tücsök főként éjszaka aktív, növényi anyagokkal táplálkozik, de kisebb rovarokat is fogyaszt. Kifejlett rovarként 3-4 hónapig, többnyire magányosan él.

Szaporodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Miután az állatok lárva alakban telelnek át, már kora nyári időszakban ivarérettek. A párzási időszak Közép-Európában májustól júliusig tart. A nőstények petéiket egyenként a talajba rakják. Akár 200 pete is lehet. A petéből való kifejlődéshez 3-4 hét kell, hogy elteljen. A lárva nyár elején kel ki, növényekkel táplálkozik, és a tél beállta előtt 7-8-szor, tavasszal pedig (mielőtt eléri a felnőtt stádiumot) még kétszer vedlik.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Állat- és növényhatározó természetjáróknak
  • Csodálatos állatvilág, Wild life fact file (magyar nyelven) ford.: Mester K.: (2000). ISBN 963-86092-0-6