Mezei tücsök
 |
||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 |
||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||
| Nem szerepel a Vörös listán | ||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||
|
||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||
| Gryllus campestris Linnaeus, 1758 |
||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Mezei tücsök témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Mezei tücsök témájú médiaállományokat. |
A mezei tücsök (Gryllus campestris) az egyenesszárnyúak (Orthoptera) az ízeltlábúak törzsének és a rovarok osztályának egyik La Fontaine által megénekelt faja.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Elterjedése
A mezei tücsök Nyugat-, Közép- és Dél-Európában, valamint Észak-Afrikában és Nyugat-Ázsiában él. Magyarországon is gyakori. Napsütötte legelők, rétek, füves domboldalak, vasúti töltések és más száraz élőhelyek gyakori lakója.
[szerkesztés] Megjelenése
A mezei tücsök hossza 20-26 milliméter. Szájszerve rágókból áll; ásásra és táplálkozásra alkalmasak. Szárnyai repülésre alkalmatlanok; a hátsó szárnyak kicsik. A rovart zömök, fényes fekete testéről és jókora, sisakszerű fejéről lehet könnyen felismerni. Csápjai hosszúak és vékonyak. Jellemző még a hátulsó comb alsó felének piros színe. A hátsó lábak erősen megnagyobbodtak, izomzatuk erős, hogy ásáskor és ugráskor támasztékul szolgáljanak. E rovarnál a hallószerv nem a fején van, hanem az elülső lábszáron. A tücsök behajlítja lábát, hogy egy hangforrással összehangolja és megállapítsa, honnan jön a hang. A tücskök a ciripelő hangot, tudományos nevén stridulation, szárnyaik összedörzsölésével képzik. Az úgynevezett ciripelő ér, ami kb. úgy néz ki mint egy fésű. a szárnyon található és ezek összedörzsölése adja a hangot. Az egyik szárny tetejét dörzsölik a másik szárny aljához.
[szerkesztés] Életmódja
A hím közismert hangos énekét V-VI között többnyire a maga vájta földi lyuk előtt hallatja. Elülső szárnyainak összedörzsölésével ciripel. Éneküket általában június végéig halljuk, de akár még augusztusban is hallhatóak. A mezei tücsök főként éjszaka aktív, növényi anyagokkal táplálkozik, de kisebb rovarokat is fogyaszt. Kifejlett rovarként 3-4 hónapig él.
[szerkesztés] Szaporodása
Miután az állatok lárva alakban telelnek át, már kora nyári időszakban ivarérettek. A párzási időszak Közép-Európában májustól júliusig tart. A nőstények petéiket egyenként a talajba rakják. Akár 200 pete is lehet. A petéből való kifejlődéshez 3-4 hét kell, hogy elteljen. A lárva nyár elején kel ki, növényekkel táplálkozik, és a tél beállta előtt 7-8-szor vedlik. Mielőtt tavasszal eléri a felnőtt stádiumot, még kétszer vedlik. Többnyire magányosan élnek.
[szerkesztés] Források
- Állat- és növényhatározó természetjáróknak
- Csodálatos állatvilág, Wild life fact file (magyar nyelven) ford.: Mester K.: (2000). ISBN 963-86092-0-6
