Mezei hörcsög

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Mezei hörcsög
Táplálkozó példány
Táplálkozó példány
Természetvédelmi státusz
Súlyosan veszélyeztetett
      
Magyarországon védett
Természetvédelmi érték: 25 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Csoport: Eutheria
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Euarchontoglires
Csoport: Glires
Rend: Rágcsálók (Rodentia)
Alrend: Egéralkatúak (Myomorpha)
Öregcsalád: Muroidea
Család: Hörcsögfélék (Cricetidae)
Alcsalád: Hörcsögformák (Cricetinae)
Nem: Cricetus
Leske, 1779
Faj: C. cricetus
Tudományos név
Cricetus cricetus
Linnaeus, 1758
Szinonimák
Szinonimák

a nem szinonimái:

  • Hamster Lacepède, 1799
  • Heliomys Gray, 1873

a faj szinonimái:

  • Cricetus albus Fitzinger, 1867
  • Cricetus babylonicus Nehring, 1903
  • Cricetus canescens Nehring, 1899
  • Cricetus frumentarius Pallas, 1811
  • Cricetus fulvus (Bechstein, 1801)
  • Cricetus fuscidorsis Argyropulo, 1932
  • Cricetus fuscidorsis Argyropulo, 1936
  • Cricetus germanicus (Kerr, 1792)
  • Cricetus jeudii (Gray, 1873)
  • Cricetus latycranius Ognev, 1923
  • Cricetus nehringi Matschie, 1901
  • Cricetus niger Fitzinger, 1867
  • Cricetus niger Bogdanov, 1871
  • Cricetus niger (Simroth, 1906)
  • Cricetus nigricans (Lacépède, 1799)
  • Cricetus polychroma Krulikovski, 1916
  • Cricetus rufescens Nehring, 1899
  • Cricetus stavropolicus Satunin, 1907
  • Cricetus tauricus Ognev, 1924
  • Cricetus tomensis Ognev, 1924
  • Cricetus varius Fitzinger, 1867
  • Cricetus vulgaris Geoffroy, 1803
Elterjedés
Elterjedési területe
Elterjedési területe
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Mezei hörcsög témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Mezei hörcsög témájú médiaállományokat és Mezei hörcsög témájú kategóriát.

A mezei hörcsög (Cricetus cricetus) az emlősök (Mammalia) osztályának rágcsálók (Rodentia) rendjébe, ezen belül a hörcsögfélék (Cricetidae) családjába tartozó rágcsálófaj.

A Cricetus emlősnem egyetlen élő faja.

Előfordulása[szerkesztés]

Közép- és Kelet-Európában gyakori fajnak számít. Hazánkban közönséges, Nyugat-Európában állománya nagyon megritkult. Elsősorban az alföldeken, mezőgazdaságilag művelt területeken fordul elő.

Megjelenése[szerkesztés]

A hörcsög zömök testű rágcsáló. Testhossza 20–27 cm, amelyből a farok 5–7 cm. Testtömege 220-450 gramm között mozog. Feje világosbarna, sötétebb sárgás és fehér sávokkal. Háta sárgásbarna, hasa fekete. Néha előfordulhatnak fekete vagy fehér példányok is, de ezek nagyon ritkák.

Életmódja[szerkesztés]

Kitömött példány

A hörcsög alkonyatkor és éjszaka aktív. Túlszaporodása idején azonban nappal is megfigyelhető. Éjjel táplálékgyűjtés közben óriási területeket jár be. Egész nyáron gyűjtöget, egy öregebb hímnek akár 3–5 éléskamrája is lehet, melyeket télire megtölt.

A hímek és a nőstények külön, magányosan élnek, önmaguk által készített föld alatti járatokban. Csak a párzási időben viselik el egymás közelségét. A párzási időn kívül kolóniákban élnek, lakóhelyeik közel vannak egymáshoz. Territóriumát mirigyváladékával jelöli meg. A kotorék messzire elágazó, akár 6-8 méter hosszú is lehet. A járatoknak több kijárata és függőleges vészkijárata (azaz "vészbejárata") van. Ezek segítségével a hörcsög veszély esetén pillanatok alatt elbújhat. Az alagútrendszerben különféle kamrák vannak: bélelt hálókamra, éléskamra és "latrina". A hörcsög rendkívül tiszta állat, a latrinát télen használja, amikor üríteni se megy ki a járatból. Ha megtelik, földdel fedi be.

A hörcsögnek számos ellensége van. Kedvelt tápláléka a nagyobb ragadozó madaraknak, például a parlagi sasnak vagy a baglyoknak. Sok hörcsögöt zsákmányol a közönséges görény és a róka is. A görény még a járataiba is követni tudja. Mezőgazdasági kártétele miatt az ember irtja.

A hörcsög rendkívül agresszív állat. Még a nála nagyobb testű állatokkal is vakmerően szembeszáll. Ha megtámadják, hátsó lábaira áll, "felfújja magát", fogait csikorgatja és csattogtatja.

A hörcsög október végétől márciusig téli álmot alszik, ezalatt többször felébred és a felhalmozott készletekből táplálkozik. Ezt az időszakot 1,5–2 méter mélyen lévő, föld alatti járataiban tölti. A vackát puha növényi szárakkal anyagokkal gondosan kibéleli. Időnként felébred, hogy egyen a felraktározott gabonamagvakból és használja az erre a célra fenntartott ürítőhelyet.

Táplálékát elsősorban zöld növényi részek, gabonamagvak és gyümölcsök alkotják. Emellett állati eredetű táplálékot is fogyaszt, megeszi a rovarokat, gilisztákat és csigákat is. A mezőgazdasági területeken nagy károkat okoz. Az élelmet pofazacskójába gyűjti, és raktáraiba viszi. Pofazacskóiból mellső lábaival gyömöszöli ki az eleséget. Föld alatti raktáraiban hatalmas mennyiségű, akár 15 kg magot is felhalmozhat télire.

Szaporodása[szerkesztés]

Ha az időjárási viszonyok kedvezőek, a hörcsög évente kétszer-háromszor is szaporodhat. A szaporodási időszak áprilistól júliusig tart. Egy-egy nőstény 16 napos vemhesség után 4-16 kölyköt hoz a világra. A kicsik csupaszon és vakon születnek. Testtömegük 7-8 g. Elég gyorsan fejlődnek, testüket már pár naposan selymes piheszőr borítja. Szemük 2 hetes korukban nyílik ki. 3 hetes korukra önállóan táplálkoznak. 4 hetes korukra teljesen önállóak, és elhagyják anyjuk fészkét. Ivarérettségüket 3 hónaposan érik el.

Érdekességek[szerkesztés]

A mezei hörcsög húsát régen, többek között a magyar Alföld vidékein is gyakran fogyasztották, sőt az itteni mezei hörcsögök prémje igen keresett volt.[1]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Mezei_hörcsög&oldid=25855994”