Mezei Ottó
Mezei Ottó (Békés, 1925. november 28. – Budapest, 2004. július 18.) magyar művészettörténész. A Képzőművészek Batthyány Körének tagja volt.[1]
Tartalomjegyzék |
Életpályája [szerkesztés]
1951 és 1968 között általános iskolai, és középiskolai tanárként tevékenykedett. Közvetlenül ezt követően 1986-ig a Magyar Iparművészeti Főiskola művészettörténész tanára, majd a Magyar Nemzeti Galéria és a Népművelési Intézet tudományos főmunkatársa volt. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen és a Magyar Iparművészeti Főiskolán a XX. századi művészetről adott elő, tanfolyamokat szervezett és vezetett.
Tanulmányai [szerkesztés]
1947–1951 Eötvös Loránd Tudományegyetemen magyar–francia szakon végezte tanulmányait. 1960 és 1965 között ugyanitt elvégezte a művészettörténet szakot is. 1975-ben lett egyetemi doktor. 1960-, 1962-ben egyéni tanulmányúton, majd 1966-, 1967-, 1992-ben ösztöndíjjal járt Franciaországban.
Kutatási területe [szerkesztés]
A XX. századi magyar és egyetemes művészet és ezek összefüggései. Ezen belül a művész- és tervezőoktatás és a művésztelepi mozgalom. Érdeklődési körébe tartozott az 1956 után eszmélő független fiatal művészek pályakezdése, munkássága, valamint egy-egy jelentősebb magyar művész pályaképe.
Családja [szerkesztés]
Özvegye Mezei Ottóné született Legéndi Klára (1931-), a magyar biodinamikus gazdálkodás és a hazai Waldorf-pedagógia úttörője. Gyermekei Krisztina (1952, Kristina Mezei, Svédországban élő és alkotó művészettörténész), Anna (1954-1986), Mezei Balázs (1960, filozófus, egyetemi tanár), Mezei Mihály (1961, biodinamikus mezőgazdász, üzletember), és Mezei Dániel (1970, sportriporter, televíziós szakember).
Publikációi [szerkesztés]
Az 1980-as, 1990-es években számos írása, tanulmánya jelent meg a Művészet, Új Művészet, Magyar Építőművészet, Alföld, Életünk, Kortárs, Limes, Március 15-e, Nagyvilág, Napjaink, Új Forrás és más folyóiratokban, lapokban.
Írásai (válogatás) [szerkesztés]
- Bor Pál művészeti írásai, 1986
- Modern művészet és transztendencia, Új Művészet, 1990/2.
- A szürenon és kisugárzása, Ars Hungarica, 1991/1.
- Boromisza Tibor emlékkiállítása, Új Művészet, 1995/10.
- Lossonczy Tamás retrospektív kiállítása, Új Művészet, 1996/1–2.
- Hamvas Béla és a képzőművészet, avagy a művészi lét színeváltozásai katalógus bevezető tanulmány, 1997
- Csáji Attila 1997
- Kortárs magyar művészet, Körmendy–Csák gyűjtemény, 1997
- A hatvanas évek festészete – madártávlatból, Alföld, 1997/3.
- Szlávics László, Magyar Nemzet, 1999
Kötetben megjelent művei (válogatás) [szerkesztés]
- Duchamp 1887–1968, Budapest, 1970
- Dési Huber István, Budapest, 1972
- A Bauhaus – Válogatás a mozgalom dokumentumaiból, Budapest, 1975
- Max Ernst, Budapest
- Papp Oszkár, Budapest, 1981
- Szilvitzky Margit, Budapest, 1982
- Szürrealizmus és szürrealista látásmód a magyar művészetben, René Passeron: A Szürrealizmus Enciklopédiája magyar fejezete, Corvina, 1983
- Nagybánya – A hazai szabadiskolák múltjából, Budapest, 1983
- Nemes-Lampérth József, Budapest, 1984
- Molnár Farkas, Budapest, 1987
- Régi és/vagy új reneszánsz. Vaszary János összegyűjtött írásai, Tatabánya, 1987
- Molnár Farkas, Akadémiai Kiadó, Architectura sorozat, 1987
- Csontváry-dokumentumok I., tanulmány, jegyzetek, Budapest, 1995
- Prutkay Péter harminc éve, Budapest, 1997
- Szlávics László, a művész mesterember, Budapest, 1998
- Lossonczy Tamás, Lossonczy Ibolya, Budapest, 1998
- Orosz Gellért festészete, Budapest, 1998
- Schéner Mihály, monográfia, Budapest, 1999
- Veress Pál 1920–1999, monográfia, Veszprém, 2002
- Pirk János (1903–1989) emlékkönyv, Budapest, 2003
- Papp Oszkár, monográfia, Budapest, 2003
Főbb kiállításrendezései [szerkesztés]
- 1971 Anyag és forma a képzőművészetben, Tudományos Ismeretterjesztő Társulat (TIT) Stúdió
- 1977 – 1978 Műhelysorozat, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
- 1983 Új művészetért, Szeged
- 1986 – 1987 Fészek Galéria, Budapest kiállításai
Díjai, elismerései [szerkesztés]
- 1996 A Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztje (művészettörténeti munkásságáért).
- 2000 Művelődési Minisztérium-díja
Forrás [szerkesztés]
- Kortárs magyar művészeti lexikon II. (H–O). Főszerk. Fitz Péter. Budapest: Enciklopédia. 2000. ISBN 963-8477-45-8 Online elérés
Kapcsolódó információk [szerkesztés]
Írásai a Magyar Elektronikus Könyvtár adatbázisában:
