Mexikói vöröstérdű tarantula
 |
||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Brachypelma smithi |
||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||
Mérsékelten fenyegetett       |
||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||
 |
||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Mexikói vöröstérdű madárpók témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Mexikói vöröstérdű madárpók témájú médiaállományokat. |
A mexikói vöröstérdű madárpók (Brachypelma smithi) a pókok rendjébe, a madárpókfélék családjába tartozó pókfaj. Különös színezete miatt az egész világon az egyik legkedveltebb, hobbiállatként tartott madárpók.
Tartalomjegyzék |
Élőhelye [szerkesztés]
Őshazája a Sierra Madre Occidental , és Sierra Madre del Sur hegyei között Mexikóban van, lombhullató trópusi erdőkben, de Mexikó félsivatagos területein is előfordul a faj.
Megjelenése [szerkesztés]
Az adult Brachypelma smithi testének alapszíne sötét, általában fekete. Utótestén piros, narancssárga hosszabb szőrök találhatók, a fekete kisebb szőrök között. Lábainak ízületein narancssárga, piros, és fehér színek láthatóak. A vedlést követően színei sokkal élénkebbek.
A felnőtt nőstény teste nagyjából 4 cm hosszú, súlya körülbelül 15 gramm. Mindkét nem egyedei hasonló megjelenésűek, de a hímeknek kisebb testük, viszont hosszabb lábaik vannak, így a méretük nagyjából megegyezik, de a nőstények súlya lényegesen nagyobb. Lábfesztávolsága 14-17 cm
Életmódja [szerkesztés]
Talajlakó életmódot folytat. Búvóhelyeit a talajba készíti, amik megvédik az esetleges ragadozóktól, mint például a fehérorrú koati. Az odúk bejárata általában növények szárához közel található. A bejáratok alig nagyobbak, mint a pók teste, viszont az üregek, melyekből 1-2 található a járatok végén, elegendőek ahhoz, hogy az állat kényelmesen ki tudja elégíteni szükségleteit, mint például a vedlés, vagy peterakás. Ilyen „intim” helyzetekben a pók selyemmel lezárja az odú bejáratát, melyhez néha leveleket és talajt is felhasznál.
A nőstények életük nagy részét az üregekben töltik, a hímek vándorolnak, nőstények után kutatva.
Viselkedése [szerkesztés]
Viszonylag nyugodt viselkedése is közrejátszik abban, hogy az egyik legkedveltebb madárpókfaj. Előszeretettel használják Hollywoodi filmekhez is, de mint minden vadállatot, elővigyázatosan kell kezelni ezt is. Ez a faj okozza a legtöbb regisztrált pókmarást is, ami valószínűleg az elővigyázatlanságnak tudható be.
Veszélyhelyzetben irritáló szőreivel védekezik támadója ellen, ritkább esetben mar.
Fejlődése [szerkesztés]
A Smithi igen lassan éri el az ivarérett kort, azonban ezzel együtt a leghosszabb életű madárpóknak tartják. A hímek akár 10-15 év közötti kort is megélhetnek, és a nőstények állítólag akár 20-40 évig is elélhetnek, ez azonban bizonytalan, mert még nem vizsgálták elég hosszú ideig.
Tartása [szerkesztés]
Talajlakó pók lévén vastag talajtakarót (legalább 5 cm) igényel, sokat tevékenykedik a talajban. Ideális terrárium méret a számára 20x30x25 cm. Kis edényben friss víz biztosítása nélkülözhetetlen.
Szívesen igénybe veszi az általunk behelyezett bujkálókat. 26-29°C hőmérséklet között jól tartható, 60-70% páratartalommal társulva.
Képek a Brachypelma smithi-ről [szerkesztés]
Forrás [szerkesztés]
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2011. augusztus 29.)
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Mexican redknee tarantula című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
- A Brachypelma smithi fajleírása - Arachnida.hu
