Kínai mamutfenyő

Kínai mamutfenyő
Természetvédelmi státusz
Súlyosan veszélyeztetett
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae) Törzs: Toboztermők (Pinophyta) Osztály: Tűlevelűek (Pinopsida) Rend: Fenyőalakúak (Pinales) Család: Ciprusfélék (Cupressaceae) Nemzetség: Metasequoia Miki, 1941 Faj: M. glyptostroboides
Tudományos név
Metasequoia glyptostroboides Hu & Cheng
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Kínai mamutfenyő témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Kínai mamutfenyő témájú médiaállományokat.

A levelek átellenes állásúak, ősszel a rövidhajtásokkal együtt lehullanak.

Kéreg

A kínai mamutfenyő vagy ősmamutfenyő (Metasequoia glyptostroboides) a ciprusfélék családjába tartozó Metasequoia nemzetség egyetlen recens faja.

A nemzetség felfedezésének története rendhagyó, ugyanis először kövület formájában talált rá egy Miki nevű botanikus a honshui (Japán) fiatalabb harmadkori rétegben. A lelet levelei a Taxodiumra, a közelben megtalált tobozok pedig a Sequoiara hasonlítottak, ezért Miki a mocsárciprusfélék (Taxodiaceae) új nemzetségeként írta le a leletet 1941-ben, annak ellenére, hogy tobozokat viselő leveles hajtásokat nem talált. Ugyanebben az évben talált rá T. Kan, a nanjingi egyetem munkatársa Közép-Kínában, Whan-hsien városától délre, a Csangcsiang folyó partján arra az új tűlevelű fajra, melyet 1948-ban Metasequoia glyptostroboidesnek neveztek el.

Elterjedése, élőhelye

Csak Dél- és Közép-Kínában honos Szecsuán és Hubei határán. Félreeső csoportjai találhatóak Hunan tartomány északkeleti részén. Legnagyobb, 6000 fát számláló erdejét az 1949-es forradalom után kivágták. 1980 óta a faj védett, kivágása tilos. A Kínán kívül élő példányok nagy része egyetlen fától származik.

Ültetett példányai megtalálhatók számos botanikus kertben és parkban, parkerdőben, egyebek közt hazánkban is. Magyarország éghajlatát kimondottan kedveli: gyorsan nő és szép koronát fejleszt.

Megjelenése

A mocsárciprusra emlékeztető külsejű, legfeljebb 30 méter magasra növő, lombhullató fa. Koronája karcsú kúp alakú. Tűlevelei két sorban, átellenesen állnak a törpehajtásokon (ezek olyan, rövid szártagú hajtások, amelyeken a nóduszok egymáshoz nagyon közel helyezkednek el). Legfőbb jellegzetessége, hogy éppen így, átellenesen helyezkednek el rügyei és maguk a törpehajtások is – ezek a rajtuk levő tűlevelekkel együtt, ősszel rozsdabarnára szineződnek, majd egészben hullanak le. Toboza gömbös, 3–4 cm átmérőjű, pikkelyei pajzs alakúak.

A páfrányfenyővel (Ginkgo biloba) együtt igazi élő (növényi) kövület: maradványai Észak-Amerikából és Európából (Lengyelország, Bulgária) is előkerültek.

Nemesített változatok

Ismertebb fajták:

• Metasequoia glyptostroboides ’Emerald Feathers’
• Metasequoia glyptostroboides ’Fastigiata’
• Metasequoia glyptostroboides ’Green Mantle’
• Metasequoia glyptostroboides ’Moerheim’
• Metasequoia glyptostroboides ’National’
• Metasequoia glyptostroboides ’Sheridan Spire’
• Metasequoia glyptostroboides ’Vada’
• Metasequoia glyptostroboides ’Waasland’

Források

• A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN
• ARKive - Metasequoia glyptostroboides (angol)
• Örökzöld fák

További információk

• dawnredwood.org (angol)
• Ralph E. Taggart, Professor - Michigan State University (angol)
• University Botanic Garden (angol)
• Redwood World - Giant Redwoods (angol)