Meszannepadda

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Meszannepadda – vagy néha Nanne – (𒈩𒀭𒉈𒉻𒁕 mes-AN.NE-pad-da, „An kiválasztottja”) a sumer királylista szerint az I. uri dinasztia első királya volt i.e. 2563 és i.e. 2524 között,[1] ami azt jelenti, hogy a királylista szerint a dinasztiából ő szerezte meg a Sumer feletti főhatalmat. Neve ismert egy Urból és egy Tell-Ubaidból előkerült feliratból is. Egy Máriból származú lazúrgyöngy felirata szerint apja Meszkalamdug volt, aki a Kis királya címet is viselte, és akinek sírját Urban megtalálták. Egy Urban talált pecséthenger felirata szerint feleségének neve Ninbanda volt.

A Tummal-felirat elmeséli Nippur építéstörténetét, amiből levonható a következtetés, hogy Agga, Gilgames és Meszannepadda kortársak voltak. Gilgames legyőzte Aggát, akinek vereségével talán megindult a harc a városi dinasztiák között a főhatalomért. Ezért rombolhatták le és építhették újjá annyiszor a szimbolikus jelentőségű nippuri szentélyeket ebben a korban.

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Roaf, Michael. A mezopotámiai világ atlasza (magyar nyelven). Budapest: Helikon – Magyar Könyvklub. ISBN 963 208 507 8 (1998) 
  • Ókori keleti történeti chrestomathia., Szerk.: Harmatta János, Budapest: Osiris. ISBN 963 389 425 5, ISSN 1218 9855 (2003) 
  • John E. Morby: A világ királyai és királynői, Maecenas Könyvkiadó, Budapest, 1991, ISBN 963 7425 48 9
  • E. Sollberger & J.-R. Kupper: Inscriptions royales sumériennes et akkadiennes, Párizs, 1971

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. A kronológiát Morby idézi Sollbergertől és Kuppertől