Merő Béla

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Merő Béla
SzületettMerő Béla
1948. május 20. (75 éves)
Szekszárd, magyar
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
HázastársaSchmidt Ágnes (1973–)
Foglalkozásarendező
Iskolái
KitüntetéseiRadnóti-díj (1978)

SablonWikidataSegítség

Merő Béla (Szekszárd, 1948. május 20. –) magyar rendező.

Élete[szerkesztés]

Merő Béla Szekszárdon született 1948. május 20-án Merő László matematika-fizika szakos tanár és Buzogány Sarolta irodalom-történelem szakos tanár gyermekeként.

1954-1957 között az Apáczai Csere János Tanítóképző Intézet diákja volt Dombóváron, majd az általános iskolai tanulmányait  Szekszárdon, a Babits Mihály Általános Iskolában folytatta 1957- ben, s 1958-1962 között a szekszárdi Petőfi Általános Iskolába járt.

Középiskolai tanulmányait a Garay János Gimnáziumban végezte el Szekszárdon 1962–1966 között. 1967–1970 között a Szombathelyi Tanítóképző Intézetben népművelés–könyvtár szakon, 1974–1977 között a Kossuth Lajos Tudományegyetem<nowki/>en közművelődés–népművelés szakon, 1979–1982 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola színházelmélet szakon szerzett diplomát. 1990-ben a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetemen színház-esztétikából doktorált. Színházi kurzusai: Jozef Szajna, Lengyelország, Varsó 1977. STU Színház, Lengyelország, Krakkó 1979. Laboratórium Színház, Lengyelország, Wrocław 1982. Sztanyiszlavszkij Intézet, Szovjetunió, Moszkva 1984.

1970-1982 között Szekszárdon, majd Zalaegerszegen volt népművelő, megalapította a Reflex Színpadot, a hetvenes, nyolcvanas évek egyik alternatív színházát, amellyel számtalan hazai és nemzetközi díjat nyertek. 1974-ben megszervezte a zalaszentgróti országos színjátszó - rendezői tábort. 1982-től 20 évig a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház alapító tagja és rendezője volt. 1984-ben megszervezte a drámaírók fórumát, a Nyílt Fórumot. 1988–2003 között a Kőszegi Várszínház művészeti vezetője, 1992-től 10 éven át a zalaegerszegi Erdei Színház művészeti vezetője, 1997–2002 között az Egervári Esték művészeti vezetője,. 1998–2002 között a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház alapító vezetője, 2001-től 2017-ig a Zalai Nyári Színházak Kht. művészeti igazgatója, 2002–2006 között a zalaegerszegi Közép-Kelet Európai Kulturális Központ művészeti vezetője volt. 2007–2008 között a zalaegerszegi Griff Bábszínház művészeti tanácsadójaként tevékenykedett. Jelenleg a Békéscsabai Jókai Színház rendezője, s tanított 2008–2015 között a színház mellett működő Színitanházban.

Több mint százhatvan előadást állított színre. Vendégrendezett 8 hazai színház mellett Ukrajnában, Jugoszláviában, Romániában.

Magánélete[szerkesztés]

1973-ban házasságot kötött Schmidt Ágnessel. Két fiuk született; Márk (1974) és Medárd (1976).

Színházi rendezései[szerkesztés]

  • Molière: Gömböc úr (1980, 2002)
  • Kleist: Amphitryon (1981)
  • Goldoni: A kávéház (1982)
  • Dursi: Utazás Párizsba (1982)
  • Gozzi: Turandot, a kínai hercegnő (1983)
  • Sorescu: Anyaöl (1983)
  • Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde (1983, 1987, 1996)
  • Storelli: A szent strici (1983)
  • Goldoni: A szerelmesek (1983)
  • Hubay Miklós: A túsz-szedők (1984)
  • Machiavelli: Mandragóra (1984, 1993) (jelmeztervező is)
  • Schiller: Ármány és szerelem (1984)
  • Vetemaa: Szent Zsuzsanna, avagy a mesterek iskolája (1985)
  • Milne: Micimackó (1985)
  • Beaumarchais: Figaro házassága, avagy egy őrült nap (1985, 1995-1996, 2005)
  • Brešan: Paraszt Hamlet (1986)
  • Coward: Vidám kísértet (1986)
  • Békés Pál: Pincejáték (1986)
  • Wittlinger: Ismeri a Tejutat? (1987)
  • Kós Károly: I. István, az országépítő (1988, 2000) (díszlettervező és jelmeztervező is)
  • Jékely Zoltán: Mátyás király juhásza (1988)
  • Feydeau: Bolha a fülbe (1988), (2012)
  • MannSpiró: Mario és a varázsló (1989)
  • Sütő András: Káin és Ábel (1989)
  • Lezsák Sándor: Nyolcvan vödör levegő (1989)
  • Spiró György: Kőszegők (1990)
  • Scarnacci–Tarabusi: Kaviár és lencse (1990)
  • Shaffer: Equus (1991, 1994) (díszlettervező is)
  • Sarkadi Imre: Kőműves Kelemen (1991) (szerző is)
  • Lázár Ervin: Dömdödöm (1991)
  • Szilágyi László: Én és a kisöcsém (1992, 1999)
  • Pállya István: Ravaszy és Szerencsés (1992)
  • Faragó Attila: Lappangó (1993) (díszlettervező és jelmeztervező is)
  • Illés-Vas: Trisztán (1993)
  • Feydeau: Fel is út, le is út! (1993)
  • Bibbiena: Calandria (1993)
  • Nádas Péter: Temetés (1993)(díszlettervező és jelmeztervező is)
  • Fratti: Az áldozat közbeszól (1994)
  • Heltai Jenő: A néma levente (1994)
  • Beaumarchais: A sevillai borbély (1994)
  • Sebastian: Névtelen csillag (1994)
  • Móricz Zsigmond: Nem élhetek muzsikaszó nélkül (1995)
  • Csokonai Vitéz Mihály: Karnyóné (1995)
  • Molière: Pipogya férj (1995)
  • Molière: Doktor Fregoli (1995)
  • Molière: Sganarelle, avagy a képzelt szarvak (1995)
  • Turczi István: Anna-bál (1995)
  • Molière: Molière I.-III. (1995)
  • Marriott-Foot: Csak semmi szexet kérem, angolok vagyunk (1995)

  • Csiky Gergely: Kaviár (1996)
  • Foster: I. Erzsébet (1996, 2007) (díszlettervező is)
  • Molière: Az úrhatnám polgár (1996)
  • Schisgal: Szerelem, Ó! (1996)
  • Spiró György: Nyulak Margitja (1996)
  • Feydeau: A férj vadászni jár (1997, 1999)
  • Plautus: A hetvenkedő katona (1997) (díszlettervező is)
  • Szigligeti Ede: Liliomfi (1997)
  • Baka István: A korinthoszi menyasszony (1998) (díszlettervező is)
  • Caragiale: Micsoda éjszaka...?! (1998)
  • Molière: Képzelt beteg (1998)
  • Svarc: Hókirálynő (1999)
  • Tóth Ede: A falu rossza (1999)
  • Carlo Goldoni: Szmirnai komédiások (1999)
  • Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig (1999) (díszlettervező is)
  • Müller Péter: Búcsúelőadás (2000)
  • Thuróczy Katalin: Pastorale (2000) (díszlettervező is)
  • Carlo Goldoni: Terecske (2000)
  • Oscar Wilde: Bunbury (2000)
  • Kesselring: Arzén és levendula (2001)
  • Caragiale: Az elveszett levél (2001) (díszlettervező is)
  • Molière: A fösvény (2001) (díszlettervező is)
  • MüllerZalán: Mr. Pornowsky előkerül (2001)
  • Gianotti: A vén szerelmes (2001)
  • Karvas: Yo város honpolgárai, avagy királyságot egy gyilkosért (2002)
  • Örkény István: Tóték (2002)
  • Brešan: Paraszthamlet (2002)
  • Molière: Dandin György vagy a megcsalt férj (2003)
  • Szigligeti Ede: Liliomfiék az Alföldön avagy fogadó a Nagy Kátyúhoz (2003)
  • Móricz Zsigmond: Úri muri (2003)
  • Forgách András: Tercett (2004)
  • Caragiale: Farsang (2004)
  • Sorescu: Jónás (2004)
  • Zalán Tibor: Romokon emelkedő ragyogás (2005)
  • Ibsen: Solnes építőmester (2005)
  • Kleist: Egy lócsiszár virágvasárnapja (2005)
  • Kabdebó Tamás: Köpölyözés (2006)
  • Thuróczy Katalin: Carletto (2006)
  • Andersen–Zalán: A showkirálynő (2006)
  • Hubay Miklós: Elnémulás (2006)
  • Pozsgai Zsolt: Kecskeméti kiskondás (2007)
  • Zalán Tibor: Midőn halni készült (2008)
  • Bartus Gyula: Sör és cigi (2009)
  • Zalán Tibor: Patt Lenn (2009)
  • Jančar: Hallstatt (2010)
  • Ibsen: Nóra (2010)
  • Albee: Nem félünk a farkastól (2010)
  • Örkény: Tóték (2011)
  • Szophoklész: Antigoné (2012)
  • Feydeau: Bolha a fülbe (2012)
  • Zalán Tibor: Szása i Szása (2015)

Művei[szerkesztés]

  • A színészi munka elvi alapjai Sztanyiszlavszkij rendszerében = Nagyvárad 1995 A Szigligeti Társulat Füzetei,
  • Színjáték - színész = Budapest 2002 Új Mandátum Könyvkiadó
  • Volt egyszer egy... Reflex Színpad = Zalaegerszeg 2018 Pannon Tükör Könyvek
  • Egy színházalapítás viszontagságai = Zalaegerszeg 2019 Pannon Tükör Könyvek
  • Találkozások - Zalaegerszeg 2021 Pannon Tükör Könyvek

Díjai[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]