Meniszkusz (fizika)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A meniszkusz szó eredete görög (menisci), mely félholdat jelent. Meniszkusz tapasztalható, ha egy folyadékot kémcsőbe töltünk és vizsgáljuk a folyadék felszínét. A folyadék felszíne nem lesz vízszintes, hanem vagy konkáv vagy konvex formában görbül, ezt hívják meniszkusznak.[1]

meniszkusz: A=konkáv, B=konvex

Konvex meniszkusz tapasztalható, ha a folyadék molekulái között erősebb a kölcsönhatás (kohéziós erő), mint a folyadék részecskéi és a kémcső fala között (adhézió). Erre példa, ha üvegcsőbe higanyt töltünk. Fordítva, konkáv meniszkusz látható, ha erősebb az adhéziós hatás a kohéziósnál. Például ez tapasztalható, ha kémcsőbe vizet öntünk. Ha a folyadékot tartó eszköz elég szűk (kis átmérőjű), akkor a kapilláris jelenség is hat a folyadékra. Konkáv meniszkusznál felfelé húzza a folyadékot, konvex meniszkusznál pedig lefele nyomja. A meniszkuszt figyelembe kell venni, ha folyadékot mérünk egy kémcsőben, vagy ahhoz hasonló üvegcsőben.

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Holics László: Fizika összefoglaló. (hely nélkül): Typotex Elektronikus Kiadó Kft. 2010 109–113. o. ISBN 9789632790800  

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Moore, John W.; Stanitski, Conrad L.; Jurs, Peter C. Chemistry: The Molecular Science. Belmont, CA: Brooks/Cole, 2005. 290.