Melczer-kastély
| Melczer-kastély | |
 | |
| A Melczer-kastély | |
| Ország |  Magyarország |
| Település |
|
| Épült | 15 - 16. század |
| Stílus | gótika |
| Család | Kékedy család Zombory család Melczer család |
| Jelenlegi funkció | szálloda |
| Elhelyezkedése | |
 Melczer-kastély
Pozíció Magyarország térképén
| |
 é. sz. 48° 32′ 46″, k. h. 21° 20′ 57″Koordináták: é. sz. 48° 32′ 46″, k. h. 21° 20′ 57″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Melczer-kastély témájú médiaállományokat. | |
A Melczer-kastély a Hernád folyó völgyétől keleti irányban, közel az országhatárhoz bújik meg a Zempléni-hegység zöldellő magaslatai között, Kéked község belterületén. A kastély és parkja is a falut (s egyben a hegységet is) átszelő 3719-es útról érhető el.
A kastély története[szerkesztés]
A kora középkori idők óta, az írásos forrásokban említett jobbágyfalu területén már állhatott földesúri udvarház, de a jelenlegi épületet csak a XVII. század első évtizedében alapozta meg a Kékedi nemesi család. A jelentős birtokkal rendelkező Kékedi középnemesi família akkoriban divatosnak számító reneszánsz várkastélyt emeltetett, vagyis elsősorban már a kényelmi szempontokat helyezte előtérbe. Erre a nagyméretű, de cserépkályhákkal jól befűthető és nagyobb ablakokkal világossá varázsolt lakószobák szolgáltak, míg a földesúr gazdagságát a külső homlokzatok sgraffitós vakolatdíszei és a felső fecskefarkas pártázat motívumai hirdették.
Természetesen a korszak rossz közbiztonsága megkövetelte a külső védőművek kialakítását is. Az épület sarkait kerek tornyok tagolták, valamint a várkastély udvarát magas lőréses kőfal védelmezte. A legkülső védelmi övezetet egy mély vizesárok jelentette, melyen felvonóhíd ívelt át. Az először felhúzott északi épületszárnyat a későbbi évtizedekben, déli irányban kibővítették egy nagyobb méretű lakótömbbel, amit szögletes olaszbástyákkal oltalmaztak. Ennek ellenére sem számított a jelentősebb ellenálló erejű helyek közé. 1658-ban elhunyt Kékedi Balázs, akinek egyetlen leánya Katalin, az elmagyarosodott eperjesi szász kereskedő család, a Melczerek egyik férfi tagjához ment nőül. A Thököly-féle háború során a kurucok kifosztották a várkastély termeit. A fékezhetetlen harcosok mindent elvittek, ami mozdítható volt, a pincében megitták a bort, majd elhajtották a falubeli lakosság jószágállományát is. A háborús pusztításokat sokáig nem tudták helyreállítani, még egy 1708-as feljegyzés szerint is az egykor szebb napokat látott épület „puszta és rongyos”.
1772-ben Melczer Pál elzálogosította tulajdonrészét Ferenc nevű unokaöccse özvegyének. Miután sikerült elegendő pénzt összegyűjtenie földesurának, megkezdődtek az omladozó épületszárnyak helyreállítási munkálatai. Homlokzatát 1863-ban a romantika stílusjegyei szerint átalakították, de alapfalaiban megőrizte az eredeti várkastély elrendezését.
1979-ben történt meg régészeti kutatása és műemlékvédelmi helyreállítása.
Képgaléria[szerkesztés]
-
A Melczer-kastély -
A kastély parkja
További információk[szerkesztés]
- A kastély 1937-ben
- Reneszánsz várkastély, Kéked[halott link]
- Fucskár Ágnes, Fucskár József Attila: Várak Magyarországon. Budapest, Alexandra Kiadó, 2015, 152. oldal. ISBN 978-963-357-649-6