A Harmadik Birodalom koncentrációs táborai

A főbb koncentrációs táborok a Harmadik Birodalom területén

Az alábbi lista a Harmadik Birodalom koncentrációs táborait tartalmazza. A nácik koncentrációs táborokat először a Harmadik Birodalom területén létesítettek röviddel azután, hogy 1933-ban hatalomra kerültek. Ezen elrettentő intézmények nem csak Németországban volt megtalálhatóak, hanem a későbbiekben azokban az országokban, amelyeket annektáltak, vagy a háború kitörése után katonai erővel megszálltak. Míg néhány tábor rövid életű volt, mások Németország katonai vereségéig használatban voltak. A német mozaikszó, a KZ egyelőre felderítetlen eredetű, a korabeli német dokumentumok inkább a KL rövidítést használták a német Konzentrationslager szó helyett.

A korai koncentrációs táborok

A korai koncentrációs táborok (korábban „vad koncentrációs tábor” néven is szerepeltek) azok a táborok voltak, melyeket Adolf Hitler hatalomátvétele után rendszertelen módon és különböző alárendeltségi viszonyokkal létesítettek, hogy a nemzetiszocialisták ellenfeleit kiiktassák. Jellemző erre a lágertípusra, hogy többnyire rövid életű volt, és nem volt egységes az alárendeltsége – ez úgy értendő, hogy vagy az SS, vagy az SA, vagy a Belügyminisztérium stb. felügyelete alatt álltak, még az Inspektion der KZ-Lager (IKL) megalapítása előtt. Ez utóbbi szervezet a lágerek legfelsőbb igazgatási és vezetőintézménye lett.

Habár néhány korai koncentrációs tábor később az SS lágerrendszerébe bekerült, mégis a „korai” lágerek közé sorolható, amennyiben a második világháború kitörésekor újra bezárták vagy egészen más funkciót, szerepet kapott. Kivétel itt a dachaui koncentrációs tábor, amely az egyetlen olyan a korai táborok sorában, mely a háború befejezéséig üzemben volt és minden későbbi koncentrációs tábor prototípusává vált.

Az IKL, illetve később WVHA lágerei

Azok a koncentrációs táborok, melyeket már az IKL alapított és többnyire a háború végéig léteztek – a szó szűkebb értelmében vett KZ táborok. Himmler egyik parancsa szerint csak azok a lágerek kaphatták a KZ-láger megnevezést, melyek az IKL, majd később WVHA (Wirtschaftsverwaltungs-Hauptamt) intézménye alá voltak rendelve. E lágertípusok jellemző vonása – alárendeltségi viszonyuk mellett – hogy a dachau-i modellről másolt, egymáshoz hasonló belső felépítésük volt: az őrzéssel megbízott csoport két részre lett választva, egy parancsnoksági törzsre (Kommandanturstab) és egy őrzésre rendelt csapatra (Wachtruppe), létezett a foglyoknak meghatározott funkciókra való beosztásának rendszere, és rangsorolva voltak származás („faj” szerint) és szociális helyzet alapján. A láger rendjére Theodor Eicke által Dachauban kidolgozott tábori rend vonatkozott. A később újra felépített lágereknél (Sachsenhausen, Buchenwald) a Dachauból ismerttel arányos alaprajzú barakkos lágerfelépítést alkalmaztak.

A Reinhardt-akció megsemmisítő táborai

Azokat a táborokat, melyek kizárólag az emberek tömeges fizikai megsemmisítését szolgálták, megsemmisítő táboroknak nevezzük. A listában felsorolt megsemmisítő lágereket a Reinhardt-akció keretében alakították, a Wannseei konferencián meghozott határozat értelmében, a zsidókérdés végső megoldásaként („Endlösung der Judenfrage“). Az Auschwitz-Birkenau és a Kulmhof táborok a Harmadik Birodalom határain belül létesültek, a többi tábor a Lengyel Főkormányzóság területén helyezkedett el. A táborok a mindenkori HSSPF (Höheren SS- und Polizeiführer) felügyelete alá tartoztak. Ez a szervezet a magas rangú SS- és rendőrségi vezetők szerve volt. Auschwitz-Birkenau és Majdanek (KL Lublin) táborait ugyancsak a megsemmisítő táborok közé soroljuk, holott ezek az IKL illetve később WVHA vezetése alatt álltak.

Tranzittáborok

A tranzittáborok olyan gyűjtőtáborok voltak, melyekbe azok a foglyok kerültek, akiket később a megsemmisítő táborokba küldtek.

Ifjúsági koncentrációs táborok

A nemzetiszocialisták idejében két másik szót használtak előszeretettel e lágerekre: „Jugendschutzlager“, azaz ifjúságvédelmi tábor, vagy „Jugendverwahrlager“. Azokat a lágereket soroljuk e kategóriába, melyekbe olyan internált fiatal korúak, gyermekek kerültek, kiket a rendszer "ellenállónak" vagy "feltűnőnek" tartott. Három vezető, főtábor létezett:

• Moringen (Göttingen mellett) – a fiúknak
• KZ Uckermark (Berlin mellett) – a lányoknak és fiatal nőknek
• Litzmannstadt (Łódź) – a lengyel és cseh gyermekeknek és fiataloknak.

Ezek a táborok az ún. "Reichssicherheitshauptamt" intézményének felügyelete alá tartoztak és hivatalosan ifjúságvédelmi („Jugendfürsorge“) és ifjúsági büntetés-végrehajtási/bűnmegelőzési („vorbeugenden Verbrechensbekämpfung“) jogi alapjával hozták létre őket. E jogszabály szerint létezett az ún. nem szociális személyek csoportja („Asoziale“), melybe beletartozhatott minden kisebbséghez tartozó vagy aki ellenállt a nemzetiszocializmus eszméinek, vagy más módon feltűnő magatartást tanúsított.

A fiatalokat a Robert Ritter által alapított ún. rasszhigiéniai és népességbiológiai kutatóállomásokon („Rassenhygienische und Bevölkerungsbiologische Forschungsstelle“) rasszista, vagy saját kifejezésük szerint kriminálbiológiai („kriminalbiologisch“) jegyek alapján, "fejlődési – és nevelhetőségi képességük" alapján figyelték meg. Ezután döntötték el, hogy az egyes esetekkel szemben milyen kényszerintézkedéseket alkalmaznak.

Egyéb koncentrációs táborokhoz hasonló lágerek

Ez a csoport magában foglalja a nemzetiszocializmus időszakában a Harmadik Birodalom területén található egyéb fogolytáborokat. Ide tartoznak például:

• a nevelő munkatáborok (Arbeitserziehungslager),
• a katonai fogolytáborok
• a kényszermunkatáborok (Zwangsarbeiterlager).

E táborok nehezen sorolhatók a nemzetiszocializmus rasszista hierarchiamodelljét követő elképzelés termékeihez. A nyugati hatalmak hadseregéből elfogottakat az északi rasszhoz ("nordischer Rasse") tartozóként általában jól tartották, míg a Vörös Hadsereg fogságba került katonáival a koncencentrációs táborok foglyaihoz hasonlóan bántak. A munkára nevelő táborok is leggyakrabban csak formálisan különböztek a koncentrációs táboroktól.

Táblázat a koncentrációs táborokról

A megsemmisítő táborok szürkével vannak jelölve, a fő koncentrációs táborok kékkel

A tábor neve	Ország (ma)	Tábor típusa	Működési idő	A foglyok becsült száma	A halottak becsült száma	Altáborok	Honlap
Arbeitsdorf	Németország	Munkatábor	1942. április 8. – 1942. október 11.		min. 600	nincs
Auschwitz-Birkenau	Lengyelország	Megsemmisítő és munkatábor	1940. április – 1945. január	400,000	1 100 000 – 1 500 000	lista	[1]
Bardufoss	Norvégia	Koncentrációs tábor	1944. március – ?	800	250		?
Bełżec	Lengyelország	Megsemmisítő tábor	1942. március – 1943. június		600 000		[2]
Bergen-Belsen	Németország	Gyűjtőpont	1943. április – 1945. április		70 000	2	[3]
Bozen	Olaszország	Tranzittábor	1944. július – 1945. április	11 116
Bredtvet	Norvégia	Koncentrációs tábor	?	?	?	?
Breendonk	Belgium	Börtön- és munkatábor	1940. szeptember 20. – 1944. szeptember	min. 3532	min. 391	nincs	[4]
Breitenau	Németország	„Korai vad tábor”, később munkatábor	1933. június – 1934. március, 1940 – 1945.	470-8500			[5]
Buchenwald	Németország	Munkatábor	1937. július – 1945. április	250 000	56 000		[6]
Chełmno (Kulmhof)	Lengyelország	Megsemmisítő tábor	1941. december – 1943. április 1944. április – 1945. január		340 000
Dachau	Németország	Munkatábor	1933. március – 1945. április	200 000	min.30 000		[7]
Falstad	Norvégia	Börtöntábor	1941. december – 1945. május		min. 200	nincs	[8] [9]
Flossenbürg	Németország	Munkatábor	1938. május – 1945. április	min. 100 000	30 000		[10]
Grini	Norvégia	Börtöntábor	1941. december – 1945. május	19 788	8	Fannrem, Bardufoss, Kv?nangen
Gross-Rosen	Lengyelország	Munkatábor	1940. augusztus – 1945. február	125 000	40 000		[11]
Herzogenbusch	Hollandia	Börtön- és tranzittábor	1943 – 1944 nyara				[12]
Hinzert	Németország	Gyűjtőpont és altábor	1940. július – 1945. március	14 000	min. 302		[13]
Jasenovac	Horvátország	Megsemmisítő tábor	1941. augusztus – 1945. április		700 000		[14]
Kaufering/Landsberg	Németország	Munkatábor	1943. június – 1945. április	30 000	min.14 500		[15]
Kaunas	Litvánia	Gettó és internálótábor				Prawienischken	[16]
Klooga	Észtország	Munkatábor	1943 nyara – 1944. szeptember 28.		2400
Langenstein Zwieberge	Németország	Buchenwald altábora	1944. április – 1945. április	5000	2000
Le Vernet	Franciaország	Internálótábor	1939–1944
Lwów, Janowska utca (L’viv)	Ukrajna	Gettó-, tranzit-, munka- és megsemmisítő tábor	1941. szeptember – 1943. november		több mint 40 000	nincs	[17] (l. a szócikkeket A-tól Z-ig)
Majdanek (KZ Lublin)	Lengyelország	megsemmisítő tábor	1941. július – 1944. július		78 000		[18]
Malchow	Németország	Munka- és tranzittábor	1943 – 1945. május 8.	5000
Malij Trosztenec	Belarusz	Megsemmisítő tábor	1941. július – 1944. június		200 000-500 000
Mauthausen-Gusen	Ausztria	Munkatábor	1938. augusztus – 1945.	195 000	min. 95 000	{	[19]
Mittelbau-Dora	Németország	Munkatábor	1943. szeptember – 1945. április	60 000	min. 20 000		[20]
Mühldorf am Inn	Németország	Munkatábor
Natzweiler-Struthof	Franciaország	Munkatábor	1941. május – 1944. szeptember	40 000	25 000		[21]
Neuengamme	Németország	Munkatábor	1938. december 3 – 1945. május 4.	106 000	55 000		[22]
Niederhagen	Németország	Börtön- és munkatábor	1941. szeptember – 1943 eleje	3900	1285	nincs	[23]
Oranienburg	Németország	Gyűjtőpont	1933. március – 1934. július	3000	min. 16		[24]
Osthofen	Németország	Gyűjtőpont	1933. március – 1934. július
Płaszów	Lengyelország	Munkatábor	1942. december – 1945. január	min. 150 000	min. 9000		[25]
Ravensbrück	Németország	Munkatábor	1939. május – 1945. április	150 000	(min. 90 000)		[26]
Riga-Kaiserwald (Mežaparks)	Lettország	Munkatábor	1942 – 1944. augusztus 6.	20 000?		16, közte Eleja-Meitenes	[27]
Risiera di San Sabba	Olaszország	Rendőrségi gyűjtőtábor	1943. szeptember – 1945. április 29.		5000		[28]
Sachsenhausen	Németország	Munkatábor	1936 július – 1945 április	min. 200 000	(100 000)		[29]
Sobibór	Lengyelország	Megsemmisítő tábor	1942. május – 1943. október		250 000
Stutthof	Lengyelország	Munkatábor	1939. szeptember – 1945. május	110 000	65 000		[30]
Lager Sylt (Alderney)	Csatorna-szigetek	Munkatábor	1943. március – 1944. június	1000?	460	nincs	[31]
Theresienstadt	Csehország	Tranzittábor és gettó	1941. november – 1945. május	140 000	35 000		[32]
Treblinka	Lengyelország	Megsemmisítő tábor	1942. július – 1943. november		min. 800 000
Vaivara	Észtország	?	1943. szeptember 15. – 1944. február 29.	?	?	22	[33]
Varsó	Lengyelország	Munka- és megsemmisítő tábor	1942–1944	40 000-ig	200 000-ig
Westerbork	Hollandia	gyűjtőpont	1939. október – 1945. április	102 000			[34]

Koncentrációs táborok elhelyezkedése

Forrás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Liste der Konzentrationslager des Deutschen Reichs című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Szakirodalom

• Oliver Lustig: Lágerszótár (Kolozsvár-Napoca, 1984) A lágerekben használt szavak és kifejezések magyarázatokkal

Külső hivatkozások

• Internationale Übersicht von NS-Gedenkstätten und Institutionen (német)
• Datenbank der nationalsozialistischen Haftstätten und Lager von 1933 bis 1945 (német)
• Bundesministerium der Justiz: Verzeichnis der Konzentrationslager und ihrer Außenkommandos (német)
• A németek nem akartak tudni a koncentrációs táborokról
• Miért nem bombázták a szövetségesek Auschwitzot?
• A holokauszt Magyarországon
• Koncentrációs tábor.lap.hu - linkgyűjtemény