Meggyvirágmoly

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Meggyvirágmoly
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Magyarországon nem védett
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Altörzs: Hatlábúak (Hexapoda)
Osztály: Rovarok (Insecta)
Alosztály: Szárnyas rovarok (Pterygota)
Alosztályág: Újszárnyúak (Neoptera)
Öregrend: Lepkealakúak
(Lepidopteroidea)
Rend: Lepkék (Lepidoptera)
Alrend: Valódi lepkék (Glossata)
Alrendág: Heteroneura
Öregcsalád: Yponomeutoidea
Család: Pókhálós molyfélék
(Yponomeutidae)
Alcsalád: Argyresthiinae
Nem: Argyresthia
Faj: A. pruniella
Tudományos név
Argyresthia pruniella
Clerck, 1759
(A. ephippella néven Duponchel, Fabricius, 1777)
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Meggyvirágmoly témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Meggyvirágmoly témájú kategóriát.

A meggyvirágmoly vagy cseresznyevirágmoly (Argyresthia pruniella) a valódi lepkék (Glossata) alrendjébe tartozó pókhálós molyfélék (Yponomeutidae) családjának egyik, hazánkban is előforduló faja.

Elterjedése, élőhelye[szerkesztés]

Európai faj, ami az Atlanti-óceántól az Urálig mindenfelé előfordul. Magyarországon is általános.

Megjelenése[szerkesztés]

Barna, finoman fényes alapszínén világosabb és sötétebb minták rajzolódnak ki. A szárny fesztávolsága 10–12 mm.

Életmódja[szerkesztés]

Évente egy nemzedéke nő fel. A peték telelnek át a gazdanövény ágkoronájában.

Hazai fontosabb tápnövényei:

Másodlagos jelentőségű tápnövények az egyéb gyümölcsfák, valamint a cserjék:

Tavasszal a kikelő hernyó berágja magát a rügybe, és ezt addig ismétli, amíg virágrügyet nem talál, tehát egy hernyó több levélrügyet is elpusztíthat. A virágbimbóban a generatív részeket és a terméskezdeményeket fogyasztja (és finoman beszövi őket). A károsított virág megbarnul és leszárad. A hernyó májusig fejlődik, majd leereszkedik a földre, és bebábozódik.

A rajzás június–júliusra esik. A lepke nappal fejjel lefelé fordulva pihen, és a pihenő testtartásban „hintázik” – ezt a mozgást más lepkéknél még nem figyelték meg. Petéit a tápnövény fás részeire rakja.

Főként

jelentős kártevő – a kár függ attól is, hogy vadon termő tápnövényei milyen messze helyezkednek el. Magyarországi kártételéről 1917 óta tudunk; azóta sokszor és sok helyen károsított. Jelentősége változó: a korán érő fajtákban több kárt tesz.

Külső hivatkozások[szerkesztés]