Megaladapis
 | ||||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Evolúciós időszak: Pleisztocén - holocén | ||||||||||||||||||||||||||||||
 A Megaladapis edwardsi rekonstrukciója
| ||||||||||||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||||||||
Kihalt      
| ||||||||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Megaladapis témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Megaladapis témájú kategóriát. |
A Megaladapis az emlősök (Mammalia) osztályának főemlősök (Primates) rendjébe, ezen belül a megaladapifélék (Megaladapidae) családjába tartozó kihalt nem. A megaladapifélék családjába csak egy emlősnem tartozik.
Előfordulásuk[szerkesztés]
A Megaladapis-fajok Madagaszkár endemikus állatai közé tartoznak. Körülbelül 2 588 000 éve, azaz a pleisztocén kor elején jelentek meg és Kr. u. 1500 körül haltak ki, vagyis hamarosan az ember megérkezése után e szigetre.[1][2]
Megjelenésük[szerkesztés]
A legnagyobb példányok 1,3-1,5 méter hosszúak voltak. A Megaladapis-fajok nemigen hasonlítottak a ma is élő makifélékre (Lemuridae). Testfelépítésük inkább koalaszerű volt.[3][4] A talajon nehézkesen, behajlított végtagokkal jártak. A hosszú karjaikat, kézujjaikat, lábfejeiket és lábujjaikat főleg a fára mászásra használták. A meggörbült karjaik és lábaik, valamint a boka és csukló ízületeik nem voltak alkalmasak a földön járásra, de könnyedén felmásztak a fák függőleges törzsein.[5] A főemlősök többségétől eltérően, a szemeik nem előre mutattak, hanem a koponya oldalain ültek. A meghosszabbodott szemfogaik és a szarvasmarhaszerű állcsontjaik megnyúlt pofát kölcsönöztek az állatoknak. A szívós növényzet megrágásához az állcsontjaik izmosak és erősek voltak.
Rendszerezés[szerkesztés]
A nembe az alábbi 2 alnem és 3 faj tartozik:
- Peloriadapis
- Megaladapis edwardsi (G. Grandidier, 1899a)
- Megaladapis
- Megaladapis grandidieri Standing, 1903
- Megaladapis madagascariensis Forsyth Major, 1894 - típusfaj
Képek[szerkesztés]
-
A Megaladapis edwardsi csontváza -
A M. grandidieri csontváza -
A M. madagascariensis koponyája -
Megaladapis portré
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Culotta, Elizabeth. Many Suspects to Blame in Madagascar Extinctions, Science, New Series, Vol. 268, No. 5217, 1568-1569. o. (1995)
- ↑ Madagaszkárt indonézek népesítették be (2012. március 22.)
- ↑ Mittermeier, Russell A., et al.. Lemurs of Madagascar, 2nd Edition, Conservation International, 46–49. o. (2006). ISBN 1-881173-88-7
- ↑ Nowak, Ronald M.. Walker's Primates of the World. Johns Hopkins University Press, 83. o. (1999). ISBN 0-8018-6251-5
- ↑ The Primate Semicircular Canal System and Locomotion, Proceedings of the National Academy of Sciences of the United States of America, Vol. 104, No. 26, 10811. o. (2007)
Fordítás[szerkesztés]
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Megaladapis című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
További információk[szerkesztés]
- Megaladapis edwardsi: Scientific information
- AMNH Bestiary
- Forsyth Major, C.I. 1894. On Megaladapis madagascariensis, an extinct gigantic lemuroid from Madagascar; with Remarks on the Associated Fauna, and on Its Geological Age. Philosophical Transactions of the Royal Society of London (B) 185: 15-38. doi:10.1098/rstb.1894.0002
- Karanth, K.P.; Delefosse, T.; Rakotosamimanana, B.; Parsons, T.J.; Yoder, A.D. 2005. Ancient DNA from giant extinct lemurs confirms single origin of Malagasy primates. Proceedings of the National Academy of Sciences 102 (14): 5090–5095. doi:10.1073/pnas.0408354102
- Orlando, L.; Calvignac, S.; Schnebelen, C.; Douady, C.J.; Godfrey, L.R.; Hänni, C. 2008. DNA from extinct giant lemurs links archaeolemurids to extant indriids. BMC Evolutionary Biology 8: 121. doi:10.1186/1471-2148-8-121
