Megújuló energiaforrások Kínában

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A Megújuló energiaforrások Kínában segítenek a gazdaság átalakításában és az energiabiztonság elérésében. Kína gyorsított ütemben halad a megújuló energiaforrások kiaknázásában. [1] Kína elektromos energiája 16%-ban megújuló energiaforrásokból származott 2006-ban. A világ legnagyobb számú vízerőműveivel rendelkezik. [2] Az üzembe helyezett vízerőművei teljesítménye elérte a 145 000 megawattot 2007-ben. 2010-re a 190 000 MW teljesítményt tűzte ki maga elé Kína. [3] A kínai gazdaságélénkítő csomag stratégiájának része, hogy megújuló energiaforrásokat alkalmazzanak, olyan erőműveket építsenek, melyek zöld energiát] termelnek.[4] A Tsinghua Egyetem és a Harvard Egyetem kutatói megállapították, hogy a szénerőművek használatát jelentős mértékben csökkentik és szélerőművekkel kezik azokat helyettesíteni. [5]

2007. április 6-án a Gansu Dang-folyó vízerőmű projektjét Tiszta Fejlesztési Mechanizmusként jegyezték, összhangban a Kiotói jegyzőkönyv követelményeivel az Éghajlat-változási Kormányközi Testület felé (IPCC).[6]

A projekt nyolc vízerőmű építéséből és üzemeltetéséből áll, melyek összkapacitása 35,4 MW. Éves szinten 224 040 MWh energiát állít elő. A projekt Dang városában kapott helyet, mely a kínai Gansu tartományban van. A Gansu Dang vízerőművének projektjébe 2004. november 1-jén kezdett bele a (Csia Jü-küen) Jiayuguan City Tongyuan Hydropower Co.[7]

2006-ban 10 000 MW teljesítményű vízerőművet állítottak üzembe Kínában. A Nemzeti és Fejlesztési és Refrombizottság jóváhagyott tizenhárom bővítési projektet 2006-ban, mely 19 511 MW energiát fog termelni. Az új vízerőmű projekteket 2006-ban hagyták jóvá, ugyanebben az évben hozzá is kezdtek a Jinsha-folyó 6000 megawattos Xiangjiaba Vízerőműjének, a Yalong-folyó 4800 megawattos Mianpi gátjának, a Lancang-folyó 1750 megawattos Jinghong gátjának-, a Beipan-folyó 1040 meagwattos Guangzhao gátjának és a Wu-folyó 1000 megawattos Silin gátjának építéséhez. 2005-ben a következő projekteket hagyták jóvá és kezdték kivitelezni: a Jinsha-folyó 12600 MW-os Xiluo Vízerőműve, a Sárga-folyó 4200 MW-os Laxiwa Vízerőműve, a Yalong-folyó 3600 megawattos Mianpi gátja (első fázis). [8]

Szélerőművek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kínai szélerőművek teljesítménye elérte a 12,2 gigawattot, és a növekvő gazdaság egyik fontos elemének tartják a szélerőművek építését.[9] A vezető szélerőmű gyártó kínai cégek a Goldwing, a Dongfang és a Sinovel. 2010-re a kínai kormány 10 gigawattra növeli a szélerőművek által előállított energia mennyiséget.

Naperőművek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Napkollektorok a háztetőn mindenütt előfordulnak a modern Kínában

Kína termeli a világ napelemeinek 30%-át. [10] A fotovillamos elemeket gyártó fő kínai cégek a Suntech Power Holdings, a Trina Solar, a Yingli Solar. Kínában találjuk még a Canadian Solar és a Solarfun napelem gyártó cégeket. A vékony PV gyártók között van az ENN Solar és a Astronergy Solar. Más típusokat gyárt az LDK és a Renesola.

Kína a világ vezető napelemgyártó országa, a hat legnagyobb napelem gyár értéke körülbelül 15 milliárd amerikai dollárt ér.[11] A Suntech Power székhelye Jiangsu tartományban van, a világ harmadik legnagyobb napelem forgalmazó cég.

Jelenleg számos fejlesztést és tervet jelentett be az iparág több cége. A napelemgyártás és a technikai fejlesztések mérdföldkőhöz érkeztek Kínában. A First Solar bejentette, hogy nem csak Kínában, de Mongóliában is napelem gyártó céget épít a sivatagban. A kínai elnök 2009. szeptember 22-i New York-i beszédében hangsúlyozata az ENSZ klíma csúcstalálkozóján, hogy továbbra is biztosítják a megújuló energia használatába fektetett erőfeszítéseket. Kína ígéretet tett, hogy egy évtizeden belül energiaforrásának 15%-át zöld energiából fogja nyerni.[12] [13] [14],

Körülbelül 50 megawatt teljesítményt produkáló napelemeket helyeztek üzembe 2008-ban, több mint a dupláját a 2007-es 20 megawattos szintnek. Ez a teljesítmény relatív kevésnek számít továbbra is. Néhány tanulmány szerint az igény Kínában a 232 MW-os szintet elérheti 2012-ig. A kínai kormány bejelentette tervét, hogy 20 gigawatra növeli a napenergiából származó áram mennyiségét.[15]. Ha a kínai cégek tudják csökkenteni a napelemek előállításának költségét, akkor nagymértékben csökken a szén és az nyersolaj importjának igénye, és környezetbarát energiatermelést valósítanak meg.[16]

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Refernciák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szervezetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]