Megújuló energiaforrások Magyarországon

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Magyarországon a megújuló energiaforrások 2015-ben a bruttó áramtermelés 7,3%-át tették ki. Ebből 52% volt a biomassza, 22% a szél, 9% a biogáz, 7% a vízenergia, 6% a megújuló kommunális hulladék és 4% a napenergia aránya.[1] Az EU 2009-es megújuló irányelve alapján Magyarország 2020-ra bruttó energiatermelésének (áramtermelés, közlekedés, fűtés) 14,7%-át fogja megújuló forrásból fedezni. Ez az érték az egyik legalacsonyabb a tagállamok között.[2] A 2010-es évektől világszerte gyorsuló ütemben növekednek a megújuló forrásokból nyert kapacitások, mindenekelőtt a szél- és a napenergiából származók. Magyarországon a megújuló energiaforrások közül az állam leginkább a napenergiából és a biomasszából származó energiatermelést támogatja.

Szélenergia[szerkesztés]

Inotai szélerőmű

Magyarország jelenlegi szélenergia-kapacitása 329 MW. A szélerőművek többsége a Kisalföldön helyezkedik el, ahol az optimális áramtermeléshez a legkedvezőbbek a természeti adottságok. 2006 óta azonban nem adtak ki engedélyt újabb szélerőművek építésére, utoljára 2011-ben adtak át új szélkereket. A 2016 vége óta érvényben lévő magyar szabályozás nem teszi lehetővé új szélerőművek építését. Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség államtitkára a szélerőművek 25%-os kapacitáskihasználtságával indokolta mellőzésüket.[3]

Napenergia[szerkesztés]

Ganna, napelempark

Magyarországon dinamikusan terjed a napenergia felhasználása, azonban továbbra is elmaradásban van nem csupán Nyugat-Európához, de szomszédaihoz képest is. A fotovoltaikus elven működő naperőművek 2018 végén már 640 MW feletti összkapacitással bírtak az országban. Az ország legnagyobb naperőművei Kaposváron (100 MW), [4] Pakson, (20,6 MW), Bükkábrányban (20 MW) és Felsőzsolcán találhatók. [5]

Vízenergia[szerkesztés]

A kedvezőtlen környezeti adottságok és a Bős-nagymarosi vízlépcső esete után jelenlévő társadalmi elutasítottság miatt Magyarországon nincs jelentős vízenergia felhasználás. A két legnagyobb magyar vízerőmű a Tiszán helyezkedik el, a Tiszalöki erőmű 12,9 MW, a Kiskörei erőmű 28 MW beépített kapacitással rendelkezik. További, kisebb teljesítményű vízerőművek találhatóak még az országban, elsősorban a Rábán (pl. Ikervári vízerőmű). A tapolcai Malom tónál található malomkerék 2016-os felújítását követően mini-vízerőműként üzemel.[6] Bár Horvátország többször is kifejezte új vízerőművek (Novo Virje, Barcs) építésére vonatkozó szándékát a Dráva Magyarországgal közös szakaszain, ezt a magyar fél határozottan ellenzi.[7] A közeljövőben csupán kisméretű, illetve mini-vízerőművek telepítésére lehet számítani az országban. 2015-ben Magyarországon 57 MW volt a vízenergia potenciális összteljesítménye.[8]

Biomassza[szerkesztés]

A magyar megújuló energiaforrások több mint fele biomasszából származik. Biomasszának minősülhet bármilyen szerves növényi vagy állati hulladék, amelynek újratermelődése biztosított. Magyarországon mindenekelőtt a mezőgazdasági melléktermékek, illetve külön erre a célra termesztett növények (pl. energiafű) felhasználása elterjedt. Részben vagy egészben biomasszát használnak számos magyar fosszilis erőmű működtetéséhez (Dorogi hőerőmű, Pécsi hőerőmű). A közlekedésben felhasznált bioetanol magas cukortartalmú növényekből készül. Biomasszának minősül a lakóházak fűtésére használt tűzifa is.

A kaposvári cukorgyárban a gyártás melléktermékeként keletkező biogázt megtisztítják, és amellett, hogy a gyár saját energiaszükségletét fedezik vele, a város is olcsóbb energiaforráshoz jut. Cukorgyári gázzal fűtik például a Virágfürdőt, de a 2015-ben munkába állított, gázüzemű helyi járatú buszok üzemanyagának egy része is ebből a megújuló energiaforrásból származik.[9][10]

Geotermikus energia[szerkesztés]

A geotermikus hőenergia közvetlen felhasználásában Magyarország a világ vezető államai közé tartozik 2,7 TWh kapacitásával (A legnagyobb felhasználók Magyarországon kívül: Kína (20,6 TWh), Törökország (12,2 TWh), Izland (7,4 TWh), Japán (7,1 TWh), USA (2,6TWh) és Új-Zéland (2,4 TWh).[11] Elsősorban lakóházak, ipari létesítmények és üvegházak fűtésére használják. Geotermikus energia biztosítja többek között Győr, Szentlőrinc, Miskolc és Szentes távfűtését, részben vagy egészben.[12][13] Az ország első áramot termelő geotermikus erőműve Turán épült. A 3 MW kapacitású létesítmény 2017-ben kezdte meg működését.[14][15]

Megújuló energia pályázat[szerkesztés]

A megújuló energiák alkalmazásának támogatására leggyakoribb pályázatok a magyar állam és EU részéről lettek kiírva. A pályázatok keresésére általában a PAFI pályázat figyelő oldal használatos. A kiírás szövege általában tartalmazza a maximális támogatási keretet (az összes beérkező pályázatra rendelkezésre álló pénzösszeget), esetleg a rendszer általfogadható összes energiamennyiséget (pl. GWh-ban), és egyéb feltételeket.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. STADAT – 5.7.3. Megújuló energiaforrásokból és hulladékból termelt villamos energia részesedése (2000–). www.ksh.hu. (Hozzáférés: 2017. december 29.)
  2. http://ec.europa.eu/europe2020/pdf/targets_en.pdf
  3. http://www.portfolio.hu/gazdasag/energia/hiaba_dobta_vissza_a_torvenyt_ader_megsem_epul_tobb_szeleromu_magyarorszagon.241330.html
  4. 100 MW-os napelempark kezdi meg működését Kaposváron (magyar nyelven). EU-Solar Zrt., 2021. május 28. (Hozzáférés: 2022. január 22.)[halott link]
  5. https://www.napi.hu/nemzetkozi_vallalatok/energiatarolas-ausztralia-napelem-eromu.680273.html
  6. http://magyarepitok.hu/energetika/2016/10/vizimalom-biztosit-energiat-egy-tapolcai-hotelnek
  7. Archivált másolat. [2016. október 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. október 10.)
  8. Archivált másolat. [2017. október 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. október 9.)
  9. Világviszonylatban is egyedülálló fejlesztés valósult meg a cukorgyárban, 2015. szeptember 30. (Hozzáférés: 2016. október 21.)
  10. Viszlát, E.On! Földgáz nélkül, olcsóbban üzemel a fürdő. Kaposvár Most, 2012. május 24. (Hozzáférés: 2016. október 21.)
  11. http://www.ren21.net/wp-content/uploads/2016/06/GSR_2016_Full_Report.pdf
  12. http://pannergy.com/projektek/
  13. http://www.szentes.hu/turizmus/index.php/hu/miert-szentes/227-zold-oazis
  14. http://www.alternativenergia.hu/leraktak-a-turai-geotermikus-kiseromu-alapkovet/76589
  15. http://www.thinkgeoenergy.com/first-geothermal-heat-and-power-plant-of-hungary-starts-operation/

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Klímaváltozás és Magyarország; szerk. Szathmáry Eörs; Osiris, Budapest, 2020