Medveszőlő

Medveszőlő
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae) Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta) Osztály: Kétszikűek (Magnoliopsida) Rend: Hangavirágúak (Ericales) Család: Hangafélék (Ericaceae) Alcsalád: Arbutoideae Nemzetség: Arctostaphylos Faj: A. uva-ursi
Tudományos név
Arctostaphylos uva-ursi (L.) Spreng.

A medveszőlő vagy orvosi medveszőlő (Arctostaphylos uva-ursi) a hangafélék családjába tartozó növényfaj.

Jellemzése

A medveszőlő kúszó, szétterülő, a szárcsomóknál legyökerező szárú félcserje. Bőrnemű levelei visszás tojásdad alakúak, örökzöldek. Fürtökbe csoportosuló virágainak borsó alakú pártája a csarabéra hasonlít. A piros áfonyára emlékeztető élénkpiros csonthéjas bogyótermésében 5 mag található.

Gyógyhatása

A medveszőlő a benne lévő hidrokinonnak, fenolglikozidoknak és tanninoknak köszönhetően baktériumellenes hatású. Az allantoin és a tanninok sebgyógyító hatásúak. Régóta ismert vízhajtó tulajdonságát azonban a tudomány jelenleg megkérdőjelezi.

Felhasználása

A medveszőlő levelét húgyúti fertőtlenítőként a húgyúti fertőzések (hólyaghurut, húgycsőgyulladás) kezelésére javasolják.^[forrás?] Hatása a vizelet lúgosságától függ. Ezért a kezelés során szigorú diétát célszerű tartani: friss gyümölcsöt és zöldséget tetszés szerint lehet fogyasztani, de húst és tejterméket csak keveset, felvágottat pedig egyáltalán.^[forrás?] A vizelet lúgosítható szódabikarbóna szedésével, ez a leggyakrabban használt eljárás.

Figyelmeztetés

A medveszőlő ellenjavallt terhes és szoptató nők, illetve 12 évnél fiatalabb gyermekek számára, mivel kinonokat és nagy mennyiségű tannint tartalmaz. A tannin túlzott mennyisége némelyeknél hányingert okozhat. Az előírások szerint a kezelés nem tarthat tovább egy hétnél, és évente legfeljebb 5 kúrát szabad tartani.^[forrás?]

Forrás

• ↑ Füvészkert: A természet füvészkertje. Reader's Digest. ISBN 963 956 201 7