Medvelepkefélék
|
|
||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Apantesis phalerata |
||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||
|
||||||||||||||
| Típusfaj | ||||||||||||||
| Arctia caja Linnaeus, 1758 |
||||||||||||||
| Diverzitás | ||||||||||||||
| 1400-1500 nem, mintegy 11 000 faj |
||||||||||||||
| Alcsaládok [1] | ||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||
|
A Wikifajok tartalmaz Medvelepkefélék témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Medvelepkefélék témájú médiaállományokat. |
A medvelepkefélék (Arctiidae) a rovarok (Insecta) osztályának a lepkék (Lepidoptera) rendjéhez, ezen belül a valódi lepkék (Glossata) alrendjéhez tartozó család. 1400-1500 nem mintegy 11 000 faja tartozik ide, ebből kb. 6000 neotrópusi.[2]
Az utóbbi időkben a taxont egy kategóriával „leminősítették”, és jelenleg többnyire a szerecsenlepkefélék (Erebidae) osztályában az egyik alcsaládnak tekintik.[3][4][5],[6]
Tartalomjegyzék |
Megjelenésük, felépítésük [szerkesztés]
Vaskos testű, sűrű szőrű, „medveszerű” hernyóikról kapták tudományos nevüket (görögül: αρκτος = medve) — a magyar népnyelv ezeket „papmacska”-hernyóknak hívja. Ez a szőrbunda visszariasztja a legtöbb rovarevő madarat és sok más, kisebb állatot is, bár egyáltalán nem hatásos például a fürkészdarazsak vagy egy sereg élősködő ellen.
Az imágók szárnyán a 2. középső ér összefügg a mögötte lévő 3. középső érrel, vagy legalább is látható, hogy eredetileg összefüggött vele. Hátsó szárnyukon a szegély alatti ér a sugárérből ered. A szárnyakat kapcsoló sörte minden fajon megtalálható. Feltűnően sok faj szárnya élénktarka.
Szívókájuk erősen kifejlődött. A hím csápja röviden fésűs.
Életmódjuk, élőhelyük [szerkesztés]
A trópusi Amerikában a több, a Paracles nembe tartozó, mocsári medvelepke hernyói árkok és lassan folyó vizek növényein élnek, és angolnaszerű, kígyózó görbülésekkel úsznak egyiktől a másikig. Hátuk hosszú, bozontos szőrében ezüstösen csillogó légbuborékokat visznek magukkal, és azokból lélegeznek. Amikor a felszínre emelkednek új adag levegőért, testük végét kiemelik a vízből.
Egyes hernyók a föld alatt bábozódnak, mások viszont fölötte — utóbbiak szövedékben.
Az imágók általában éjjel aktívak, bár egyes fajok kivételesen repülnek napfényben is. Ilyen pl.:
- bíbor medvelepke (Rhyparia purpurata) L., 1758
- fémes medvelepke (Callimorpha dominula) L., 1758
- csíkos medvelepke (Euplagia quadripunctaria, Callimorpha quadripunctaria) Poda, 1761
Rendszertani felosztásuk [szerkesztés]
A hagyományosan vett családba az alábbi alcsaládokat sorolták:
Az újabb értelmezésben vett alcsaládot nemzetségekre osztják, de nincs konszenzus abban, hogy hányra és mik azok. Saját beosztásunkkal az egyértelműség érdekében egyelőre a hagyományos rendszertant követjük.
Néhány faj [szerkesztés]
- Tejszínű medvelepke (Spilosoma lubricipeda)
- Útifű-medvelepke (Parasemia plantaginis)
- Közönséges medvelepke (Arctia caja)
- Díszes medvelepke (Arctia festiva)
- Vörösszélű medvelepke (Diacrisia sannio)
- Amerikai fehér medvelepke (Hyphantria cunea)
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Markku Savela: Arctiidae Leach, 1815, 2000. február 18
- ↑ Scoble, MJ. (1995) The Lepidoptera: Form, Function and Diversity. Second ed. Oxford University Press.
- ↑ Zahiri et al., 2012: Molecular phylogenetics of Erebidae (Lepidoptera, Noctuoidea)
- ↑ Dubatolov, V.V., 2010: Tiger-moths of Eurasia (Lepidoptera, Arctiidae) (Nyctemerini by Rob de Vos & Vladimir V. Dubatolov). Neue Entomologische Nachrichten 65: 1–106.
- ↑ Lafontaine, J.D.; Fibiger, M. 2006: Revised higher classification of the Noctuoidea (Lepidoptera). Canadian entomologist, 138: 610–635.
- ↑ Keresztes Gábor: Lepidoptera
Források [szerkesztés]
- Nagy európai természetkalauz. Összeáll. és szerk. Roland Gerstmeier. 2. kiadás. [Budapest]: Officina Nova. 1993.
- Brehm: Az állatok világa — medvelepkék

