Mediterrán vészmadár
 |
||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Calonectris diomedea borealis alfaj |
||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||
Nem fenyegetett       |
||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
|
||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||
| Calonectris diomedea (Scopoli, 1769) |
||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||
|
||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Mediterrán vészmadár témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Mediterrán vészmadár témájú médiaállományokat. |
A mediterrán vészmadár (Calonectris diomedea) a madarak (Aves) osztályába, a viharmadár-alakúak (Procellariiformes) rendjébe, ezen belül a viharmadárfélék (Procellariidae) családjába tartozó faj.
Tartalomjegyzék |
Elterjedése [szerkesztés]
Az Atlanti-óceán északi részének szigetein vannak a faj fő szaporodókolóniái. Legnagyobb kolóniái az Azori-szigeteken találhatóak, ahol megközelítőleg félmillió pár fészkel, ami a világállomány 80%-a. A Földközi-tenger szigetein kis létszámú, szétszórt kolóniái vannak a Baleár-szigeteken, Korzika, Szardínia és Szicília szigetén, a Peloponnészosz-félszigeten, valamint az adriai és égei-tengeri szigeteken. Feltehetően vannak költőkolóniái az Indiai-óceánon is, de ezekre még nem találtak rá.
Költési időszakon kívül az Atlanti-óceán északabbi részén is előfordulhat.
Alfajai [szerkesztés]
- Calonectris diomedea diomedea (Scopoli, 1769)
- Calonectris diomedea borealis (Cory, 1881)
- Calonectris diomedea edwardsii (Oustalet, 1883)
Megjelenése [szerkesztés]
Testhossza 50 centiméter, szárnyfesztávolsága 115 centiméter. Az Európa környékén fészkelő vészmadarak közül a legnagyobb. Testének felső fele fakó szürkésbarna színű, alul fehér. Szárnyevezőtollai feketék. Csőre piszkos sárga színű, hegyén egy szürke folttal.
Életmódja [szerkesztés]
A költési időszakon kívül - mint minden viharmadárféle - a nyílt tengeren élő faj. Tavasszal keresi fel költőkolóniáját és októbertől a nyílt tengeren telel Észak-Amerika és Afrika partjai közelében.
Szaporodása [szerkesztés]
A pár egész életre áll párba. Sziklahasadékokba fészkel előszeretettel, de ha szükséges saját maga is áshat fészekkamrát. Egyetlen, fehér tojását május végén rakja le. A tojáson mindkét szülő kotlik felváltva 55 napon keresztül. A fióka július végén kel ki és a hónap végére megtízszerezi születési súlyát. A szülők egész nap a tengert róják eleséget keresve és csak éjszaka térnek vissza a fészekhez, hogy kicsinyüket megetessék. A fiatal vészmadár szeptemberre lesz röpképes és októberben szüleivel együtt melegebb délebbi tengerekre vonul telelni.
Források [szerkesztés]
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2010. október 24.)
- A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2010. október 24.)
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Gelbschnabel-Sturmtaucher című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
