Medellín (Spanyolország)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Medellín
Medellin (Badajoz).jpg
Medellín címere
Medellín címere
Medellín zászlaja
Medellín zászlaja
Közigazgatás
Ország  Spanyolország
Tartomány Badajoz tartomány
Alapítás éve a Gergely-naptár szerinti 79
Irányítószám 06411
Népesség
Teljes népesség 2342 fő (2013)
Földrajzi adatok
Tengerszint feletti magasság 264 m
Terület 65 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Medellín  (Spanyolország)
Medellín
Medellín
Pozíció Spanyolország térképén
é. sz. 38° 58′ 47″, ny. h. 5° 58′ 28″Koordináták: é. sz. 38° 58′ 47″, ny. h. 5° 58′ 28″
Látvány a Guadiana felett átívelő barokk és modern híddal


Medellín történelmi település Spanyolországban, a Guadiana folyó mentén. Neve Lusitania provincia idejéből származik, amikor a rómaiak Meaxadas és Emerita Augusta közt hidat emeltek rajta.

Navarro del Castillo 200 amerikai letelepülőt adott, Medellín így örökítette nevét 1-1 Kolumbiában, Argentínában és Mexikóban is 1-1 városra. Az egykori Metellinum ma Extremadura települése Vegas Altas járáshoz tartozik.

Történelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ókor[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Medellín környékén már a föníciai és tartesszosz-kultúrának is vannak nyomai.[1] A város római eredetű. Valószínűleg Quintus Caecilius Metellus Pius konzul alapította 79 körül; ennek elismerésére lett a neve: Metellinum.

A római híd maradványai még ma is megvannak, a középkorban is újjáépítették egyszer, valamint látható még a mai település mellett az egykori római fórum is.

Egy jelentős színház is van itt, hasonló a leghíresebbhez, mely a közeli Emerita Augustában található. Jelenleg hatalmas feltárás alatt áll.

Lakóépületek tekintetében a mai város közelében találhatók a 2. századi "Las Galaperas" mozaikok is.

A Via Delapidata, a Via XXV Hispanica és a Via Augusta Emerita Augustában déli oldalán találkozott, a Guadiana, ez is adta különleges jelentőségét Metellinum hídjának.

Középkor[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A vizigót időkből az "El Turuñuelo" nekropolisz jelentős (1960-ban fedezték fel).

Az arabok 768-ben felújították a római erődöt, erről feliratok tanúskodnak.

A reconquista után Medellín szépen fejlődött, melynek legfőbb állomása a XV. században volt, mikor Medellín a környéket uraló grófi címet kapott.

Újkor[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Amerika[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Navarro del Castillo gróf 280 telepest adott Amerikába, és a medellíniek kulcsszerepet játszottak a települések létrehozásában. Ebből következett az, hogy ma Kolumbiában, Argentínában és Mexikóban is vannak hasonló nevű települések.

Barokk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kulturális szempontból a barokk nagy építkezései határozták meg a várost. A Szent Cecília templom és sok m,ás épület is ekkor épült. Az 1591-es népszámlálás már 616 "vecino"-t, szomszéd családfőt jegyzett fel, közel 2500 lakost. Miután a középkorban felújított régi római hidat 1603-ban elvitte a Guadiana egy különösen nagy áradása, 1613 és 1630 közt épült a barokk híd, mely a mai napig működik.

A grófi berendezkedés kedvezőtlen társadalmi folyamatokat indított el. Csökkent a művelhető földek száma, nőttek az adók, Don Benito és hasonló új települések kezdtek éledni, Medellín népessége 1789-re már csak mintegy 1500 fő volt.

A Medellíni csata rombolása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az 1809. márciusi Medellíni csata térképe

A város sorsát az 1809-ben a franciák ellen vesztett szörnyű Medellíni csata határozta meg. Ennek jelentősége oly nagy volt, hogy Medellín város neve Párizsban a Győzelmek emlékművére is felkerült.

A Medellíni csata szinte minden lerombolt, az újjáépítésre sok évtizedig nem volt pénz, a lakóházak túlnyomó többsége teljesen tönkre ment. A város romos maradt és folyamatosan elnéptelenedett.[2] 1850 körül után Medellín népessége már csak 800 fő körül volt, ám 1883 és 1890 közt D. Alcalde Juan Damián de Tena y Moreno kezdeményezésére a Hernán Cortés szülőháza körüli lakótér kialakításával sikerült újra elindítani a település fejlődését, ami csak a francói bombázás idején torpant meg egy kicsit.

Napjainkig[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Medellín település természetesen a hídja miatt bombázást szenvedett a Spanyol polgárháború idején.[3] A támadás a hídfőt tartó köztársaságiakat érintette, de minthogy a település is kapott találatokat, a lakosságot kitelepítették. Curtis Cate és André Malraux Köztársaság-párti francia író számos pontos részletet írtak le a bombázásról. [4]

A 60-as években indult Badajoz terv óta a település lakossága ismét 2000 fő fölött van. Mint kivételes kulturális helyszínt az Európai Unió támogatja a fejlesztést, elkészült az új híd, a barokk hidat lenyűgözően felújították és elkészült "Quinto Cecilio Metello" kulturális központ is.

Medellín panorámája a kastéllyal
Medellín panorámája a kastéllyal

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Föníciaiak és Tartesszosziak Medellínben.
  2. Ruiz Rodríguez, JA, Don Benito térségének népesedése a XIX. században Kulturális bizottság: Don Benito önkormányzata
  3. García Pérez, J. Sánchez y Marroyo, F., A polgárháború Extremadurában. 1936-1939. Kiadó: Hoy, Badajoz, 1986
  4. Curtis Cate, André Malraux: Egy Életrajz (1997)