Medek Anna

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Medek Anna
Tosca szerepében
Tosca szerepében
Életrajzi adatok
Született1885. október 1.
Budapest
Elhunyt1960. augusztus 24. (74 évesen)
Budapest
SírhelyFarkasréti temető
HázastársaMerkler Andor (h. 1909)
IskoláiLiszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem
Pályafutás
Műfajokopera, oratórium
Hangszerénekhang
Hangszoprán
Tevékenységopera-énekesnő
A Wikimédia Commons tartalmaz Medek Anna témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Medek Anna felvétele (Budapest 1906)
Sírja a Farkasréti temetőben (1/1-1-9)

M. Medek Anna, teljes nevén: Medek Anna Erzsébet Hildegard (Budapest, 1885. október 1. – Budapest, 1960. augusztus 24.) opera-énekesnő (szoprán).

Élete[szerkesztés]

Ősei Morvaországból kerültek a magyar fővárosba. Édesapja Medek Vince pallér, édesanyja Nemecsek Mária. Szülei tizenkét gyermeke közül a tizenegyedik volt a sorban. Medek Anna már kisgyermek korától tanult zongorázni. A budapesti Zeneakadémián Maleczkyné Ellinger Jozefa növendéke volt. Tanulmányai közben Párizsban is részt vett Jeanne Lorraine óráin, szerepekre azután Maleczky Vilmos tanította.

1909. december 27-én Budapesten, a Terézvárosban házasságot kötött a nála 24 évvel idősebb Merkler Andor zenekritikus, hírlapíró, biztosítási tisztviselővel.[1]

1908. január 11-én még vendégként debütált a budapesti Operaházban Elzaként Wagner Lohengrinjében. Ez év őszén szerződtették, október 18-án már a Nürnbergi mesterdalnokok Éváját énekelte. Két és fél évtizeden át volt a társulat egyik erőssége. 1916-ban a Tudományért és művészetért nevű aranyérdemrendet nyerte. 1917. szeptember 6-án Berlinben nagy sikerrel vendégszerepelt a Bolygó hollandiban Senta szerepében. Az ottani sajtó nagy dicsérettel írt hangjáról, muzikalitásáról és mélyen átérzett művészi alakításáról. Sikeresen vendégszerepelt külföldön még 1915. február 22-én Hamburgban, 1916. március 29-én Konstantinápolyban, azután Szófiában, és 1917. szeptember 17-én szintén Berlinben.

1923. április 21-én az Operaház örökös tagjává nevezték ki. 1924. február 18-án Zsuzsikát énekelte Poldini Ede Farsangi lakodalmának ősbemutatóján.[2] Állandó résztvevője volt oratóriumkoncerteknek, és külföldön – főként német nyelvterületen – is többször vendégszerepelt. 1932-ben, mindössze 47 évesen volt kénytelen búcsút mondani a színpadnak, mert látását csaknem teljesen elvesztette.[3] Később ifj. Csapody István megműtötte szemét, ami sokat javított állapotán.[4]

A szerepléstől való kényszerű lemondás után a Nemzeti Zenede énektanára lett. Legismertebb tanítványai Hollós Ilona táncdalénekes és Tutsek Piroska mezzoszoprán operaénekes.

Medek Anna alapvetően a jugendlich-dramatisch szoprán kategóriába tartozott, ennek köszönhette, hogy talán legjobb alakítása Senta volt a Bolygó hollandiban,[5] de sikeresen kirándult a drámai fachba is. Repertoárja gerincét Wagner- és Verdi-szerepek alkották.

Sírja a Farkasréti temetőben található [1/1-1-9].

Szerepei[szerkesztés]

  • Ifj. Ábrányi Emil: Paolo és Francesca – Francesca
  • Erkel Ferenc: Brankovics György — Mara
  • Gluck: Orfeusz és Eurüdiké – Eurüdiké
  • Hubay Jenő: Anna Karenina – címszerep
  • Mozart: Don Juan — Donna Elvira
  • Mozart: Figaro házassága – Almaviva grófné
  • Poldini Ede: Farsangi lakodalom – Zsuzsika
  • Puccini: Bohémélet – Mimi
  • Puccini: Pillangókisasszony – Cso-cso-szán
  • Puccini: Tosca — címszerep
  • Smetana: Dalibor — Jitka
  • Richard Strauss: A rózsalovag — A tábornagyné
  • Verdi: A trubadúr – Leonora
  • Verdi: Aida – címszerep
  • Verdi: Álarcosbál – Amelia
  • Wagner. A bolygó hollandi – Senta
  • Wagner: Tannhäuser... — Erzsébet
  • Wagner: Lohengrin – Elza
  • Wagner: A nürnbergi mesterdalnokok — Eva
  • Wagner: A walkür — Sieglinde
  • Weber: A bűvös vadász — Agathe

Díjai, kitüntetései[szerkesztés]

  • 1923 – az Operaház örökös tagja

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]