Mecsekifű
 |
||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 |
||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||
|
||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||
| Melittis grandiflora |
||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||
|
A mecsekifű (Melittis grandiflora), vagy (Melittis melissophyllum), az Ajakosvirágúak rendjébe, az árvacsalánfélék családjába tartozó, évelő gyógynövény.
Tartalomjegyzék |
Leírása [szerkesztés]
Közepes termetű (30-60 cm), lágyszárú. Virágos szára felálló, a levelei tojásdadok, főrészes-fogas szélűek. Egyik legnagyobb virágú ajakosunk. A virágok kisebb, 1-3 csoportokban állnak a levelek hónaljában, fehéres-rózsásak. A párta határozottan kétajkú, alsó ajka rózsaszín, a középső karéjon rendszerint sötétebb bíborszínű folt található. Csészéje hosszú szőrű. Virágai rózsaszín-fehér színűek, megporzását csak a hosszú szájszervű méhek, vagy dongók képesek elvégezni. Üde lomberdőkben találkozhatunk vele.
Felhasználása [szerkesztés]
Régen sebek ápolására, vértisztítónak és vizelethajtónak használták. Jelenleg nagyobb jelentősége van a szárított hajtásaiból készült „mecseki teának”.
Gyógyhatása [szerkesztés]
A népi gyógyászatban különösen meghűlés ellen jelentős, de kellemes aromája miatt fogyasztják élvezeti teának is. A kumarinillatú, glikozidot, cserzőanyagot tartalmazó hajtásából forrázott teát emésztő- és légzőszervi betegségeknél alkalmazzák. Nyugtató hatása miatt gyermekeknek, öregeknek is adható álmatlanság ellen.
