McKenzie-módszer

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Robin Anthony McKenzie (1931 - 2013)

A McKenzie-módszer (angolul McKenzie method) elsősorban a gerincproblémák sikeres kezeléséről és a sérvműtét megelőzéséről ismert fizioterápiás kezelés, de hatékonyan alkalmazható nyak-, váll és térdpanaszok esetében is. A módszer alapos vizsgálaton alapul, és e vizsgálat eredményére épül az adott páciensre szabott kezelés. A módszert kidolgozójáról, Robin McKenzie új-zélandi gyógytornászról (1931-2013) nevezték el. Azonban a módszer hivatalos neve „MDT = Mechanikai diagnózis és terápia”.

Az MDT elsősorban önkezelésre tanítja a pácienst. A McKenzie terapeuta csak akkor használ manuális fogásokat, ha a páciensnek erre feltétlenül szüksége van.

Robin McKenzie azt a nézetet képviselte, hogy a beteg önkezelése a legjobb módja a hosszan tartó fájdalommentesség elérésének. Ezzel a beteg felelősségét tudatosítja a saját állapotát illetően.

McKenzie fontos meglátása, hogy az „anatómiai diagnózis“ a gerinc és a végtagok esetén csak ritkán segít a kezelésben. Szerinte hatékonyabb, ha a panaszokat aszerint csoportosítják, mi segít a fájdalom csökkentésében.

A módszer hatékonyan kezeli a kisugárzó fájdalmakat. A kezelés során a terapeuta a megfelelően beállított mozdulatokkal segít „centralizálni” a fájdalmat, azaz elérni, hogy egyre kevésbé sugározzon ki a végtagokba. Ha ez sikerül, akkor ígéretessé válik a további kezelés a fájdalom teljes megszüntetéséig. A terapeuta megtanít a fájdalom kezelésére és megelőzésére is. A módszer fontosnak tartja a helyes tartás (ülés, állás) és a gerinckímélő mozdulatok megtanítását.

A McKenzie módszert sok vizsgálatnak vetették alá és eredményesnek bizonyult. A legújabb vizsgálatok szerint az MDT kezelés a hátfájós betegek bizonyos csoportjánál hatékonyabb, mint a kiropraktikai kezelés.

A McKenzie módszert világszerte sikeresen alkalmazzák, derék-, nyak- és végtagi fájdalmak esetén.

Magyarországon[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]