Max von Pettenkofer

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Max von Pettenkofer 1860 körül

Max Josef Pettenkofer 1883-tól von Pettenkofer (Lichtenheim (Neuburg an der Donau mellett), 1818. december 3.München, 1901. február 10.) német természettudós, a kísérleti egészségtan megalapítója.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Münchenben az orvostant és a természettudományokat tanulmányozta, aztán az ottani, továbbá a würzburgi és giesseni kémiai műhelyben dolgozott és azután kémiai asszisztens volt a müncheni királyi pénzverő hivatalnál. 1847-ben rendkívüli, 1853-ban a kémiának rendes tanára lett Münchenben. Első tudományos dolgozatai fiziológiai-kémiai dolgozatok voltak a Pettenkofer nevéről elnevezett epepróbáról; a húgyban felfedezett új anyagról (kreatin és kreatinin) stb. Továbbá írt az arany finomításáról, hidraulikus mészről, világító gázról, olajfestmények regenerációjáról. Pettenkofer neve a legtágabb körökben ismeretessé vált a szellőztetésről írt dolgozataival, valamint az általa feltalált lélegzőkészülék segítségével Carl von Voittal folytatott tanulmányokról, az anyagcsere dolgában, továbbá a kolera terjedési okairól szóló kutatásaival. 1873-ban a birodalmi kancelláriai hivatal által felállított kolerabizottság elnöke volt. 1883-ban nemességet nyert. 1889-ben a bajor királyi tudományos akadémia elnökévé nevezték ki. 1894. augusztus 1-jén nyugalomba vonult. Legtöbb higienikus dolgozatát a Zeitschrift für Biologie című folyóiratban tette közzé. 1883-ban alapította meg az Archiv für Hygiene című folyóiratot. Továbbá Ziemssennel kiadta a Handbuch für Hygiene című művet (3. kiad. Lipcse, 1882).

Nevezetesebb munkái[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Untersuchungen und Beobachtunngen u. die Vorbeteitung der Cholera (München, 1855);
  • Über den Luftwechsel in Wohngebäuden (u. o. 1858);
  • Die athmosphärische Luft in Wohngebäuden (Braunschweig, 1858);
  • Über einen neuen Respirationsapparat (München, 1861);
  • Cholerategulativ (Griesingerrel és Wunderlichhel, u. o. 1866, 2. kiadás 1867);
  • Zur Aetiologie des Typhus (Wolfsteinerrel, u. o. 1872);
  • Beziehungen der Luft zur Kelidung, Wohnung und Boden (4. kiad. Braunschweig, 1877);
  • Verbreitungsart der Cholera in Indien (u. o. 1871);
  • Was man gegen die Cholera thun kann (München, 1873);
  • Über Nahrungsmittel und den Wert des Fleischextractes (2. kiadás Braunschweig, 1876);
  • Über den Wert der Gesundheit füreine Stadt (3. kiad. u. o. 1877);
  • Populäre Voträge (3. kiad. u. o. 1877);
  • Vorträge über Canalisation und Abfuhr (München, 1880);
  • Der Boden und sein Zusammenhang mit der Gesundheit des Menschen (Berlin, 1882);
  • Zum gegen w. Stand der Cholerafrage (München, 1887).

A temetkezési helyek megválasztásáról című munkáját magyarra fordította Gabriely Kálmán (Buda, 1860).

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]