Matthew Arnold

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Matthew Arnold
Családfája

Matthew Arnold (1822. december 24.1888. április 15.) angol költő és kritikus, aki iskola ellenőrként dolgozott.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Élete

Matthew Arnold a middlesexi Lalehamben születt 1822 karácsonyán. William Wordsworth a közelben lakott és a család barátja volt. Már középiskolás korában megnyerte egy magazin szervezte esszépályázatot. 1841-ben ösztöndíjat nyert Oxfordba (Balliol College, Oxford), ahonann remek eredményekkel és egy diplomával távozott. Rövid kitérő után állást kapott az egyetemen, majd magántitkár és őfelsége egyik iskola felügyelője lett. Két hónapra rá feleségül vette Frances Lucyt. Hat gyermekük született (Thomas, Trevenen William, Richard Penrose, Lucy Charlotte, Eleanore Mary Caroline, William Masefield).

Munkája révén rengeteget utazott Angliában, sok időt töltve vonatokon, várótermekben és kis városkák hoteleiben. A vasút hiánya miatt, korábban még egyetlen angol író vagy költő sem utazhatott annyit, mint Arnold.

1852-ben kiadták második verseskötetét (Empedocles on Etna, and Other Poems). 1857-től költészetet tanított az Oxfordi Egyetemen. Ő volt az első, aki latin helyett ezt angolul tette. 1859-ben európában utazgatott, hogy vizsgálja az európai oktatási gyakorlatokat.

1865-ba adta ki két könyvbő álló sorozatát Essays in Criticism: First Series és Essays in Criticism: Second Series címmel. 1883 és 1884 között az Egyesült Államokban tartott előadásokat az oktatásról és Ralph Waldo Emersonról.

Arnold váratlan hirtelenséggel halt meg szivelégtelenségben, 1888-ban.

[szerkesztés] Költészete

Arnoldot a három nagy viktoriánus költők egyikeként szokták emlegetni, Alfred Tennyson és Robert Browning neve mellett.[1]

Egy Matthew Arnoldnak állított emléktábla a londoni Chester Square 2 szám alatt.

Doveri part "(Dover Beach)" című 1867-es költeménye, mely egy rémálomszerű világot festett le, ahonnan a régi vallásos igazságok elűntek, kifejezi azon nézetét, miszerint az emberi szeretet az emberiség egyetlen védelme a sötétséggel szemben. Ezt gyakran szokták a "modern érzékenység" (modern sensibility) egyik első példájaként emlegetni. Arnold legjobb költeményeiben egyértelműen felfedezhető Wordsworth hatása, ahogy ezt ő maga is elismeri a kötet előszavában.

Néhányan Arnoldot tekintik a az angol romantika és modernizumus közötti hídnak. Szimbolikus látképei tipikusnak számítottak volna a romantikus időszakban, azonban kételkedő és pesszimista nézetei inkább a modernistákra jellemzőek. Néhány írásának racionalista jellemvonását támadta az olvasóközönség, mégis nagy hatással volt korára.

[szerkesztés] Irodalmi kritikája

Arnold első irodalmi kritikájának a verskötetéhez írt 1853-as előszó ("Preface to the Poems") számít. Ebben megpróbálja elmagyarázni, hogy miért cenzurázta saját magát és ezek alapján miért hagyta ki az "Empedocles on Etna" című versét a kötetből. Számára a költészet témája, a görögökre jellemző stílus tisztasága, valamint a Goethe és Wordsworth irodalmi hagyatéka rendkívüli fontosságú.[2]

Essays in Criticism című írása mai napig nagy hatással van a kritikusokra. Az ebben lévő esszék közül az egyik leghíresebb a “The Study of Poetry”. Ebből kiderül, hogy Arnold szerint a legfontosabb tényező egy vers bírálatakor, hogy az mennyire igaz és komoly. Eszerint Chaucer Canterbury-i meséitől Arnold nem volt elragadtatva. Tovább menve, Arnold azt gondolta, hogy az olyan komoly művek, mint Shakespeare-éi és Miltonéi jelenthené az összehasonlítási alapot más költeményekkel.

[szerkesztés] Szonettje a magyarokhoz

Szonett a magyar nemzethez (1848)

Kardos Pál fordítása

Nem a spanyol hosszas haláltusája,
nem dús angol, ki görnyed, hogy kufár
partját öntözze minden aranyár,
nem franciák őrült hejehujája,
a magas eget hasigassa bár,
nem is a jenki mohó durvasága,
s nem a német szószátyár butasága
a hősi szép élet reménye már.
Magyar! Te váltsd meg az emberiséget!
Idézd föl lánctörő hősök korát,
szülessen újjá ez a holt világ!
Idézd az ősi görög hősiséget,
mely Szalamisz fokán szent lángban égett
szirtre sújtva Xerxész hajóhadát!

[szerkesztés] Hivatkozások

  1. Collini, 1988, pg. 2.
  2. Watson, 1962, pg. 147.

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Személyes eszközök
Névterek

Változók
Műveletek
Navigáció
Részvétel
Nyomtatás/exportálás
Eszközök
Más nyelveken