Materpiscis

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Materpiscis
Evolúciós időszak: Késő devon
A Materpiscis 3D-s rekonstrukciója
A Materpiscis 3D-s rekonstrukciója
Természetvédelmi státusz
Fosszilis
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Páncélos őshalak (Placodermi)
Rend: Ptyctodontida
Család: Ptyctodontidae
Nem: Materpiscis
Faj: M. attenboroughi
Tudományos név
Materpiscis attenboroughi
Long, Trinajstic, Young, & Senden, 2008
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Materpiscis témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Materpiscis témájú kategóriát.

A Materpiscis attenboroughi a páncélos őshalak (Placodermi) osztályának az Ptyctodontida rendjéhez, ezen belül a Ptyctodontidae családjához tartozó faj.

Tudnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A porcos halak fejődéstörténete során többször is kialakult az igazi elevenszülés: A páncélos őshalak szolgáltatták az első bizonyítékot a porcos gerincesek elevenszülésére, és így közvetett módon a belső megtermékenyítésre is. A késő devonból származó ~380 millió éves fosszilis példányt Északnyugat-Ausztráliában Kimberley területén, a Lindsay Hatcher 2005-ben vezetett expedíciója fedezte fel, melynek a tudományos neve 'Materpiscis attenboroughi (Materpiscis = anyahal). Az egyedülálló fosszília belsejében jól látható a még meg sem született embrió, a méhlepény és a köldökzsinór. A Materpiscis az eddigi felfedezett, legősibb gerinces, amely az igazi elevenszülést alkalmazta.

A fosszíliát a mészkőből álló Gogo Formation-ban találták meg. A mészkövet ecetsavval oldották fel, hogy előkerüljön a megkövesedett halmaradvány.[1] E fajból, eddig csak egy példányt találtak meg.

A felfedező csapat, melynek főnöke John A. Long volt, aki a Museum Victoria (Victoria Múzeumnak) az alkalmazottja, 2008-ban jelentették ki felfedezésüket.[2]

A Materpiscis körülbelül 28 centiméter hosszú volt. Szájában erős, csontos, fogszerű lemezek ültek, amelyek segítségével valószínűleg kagylókat és virágállatokat őrölt meg.[3]

A páncélós őshalak közül csak a Ptyctodontida-fajoknál mutatkozott a nemi kétalakúság, mivel a hímeknek kettős hímvesszőik voltak, míg a nőstényeknek a hasúszó tőve sima volt. Emiatt a paleontológusok gyanították, hogy ezek az állat belső megtermékenyítéssel szaporodtak. A Materpiscis, és a szintén Gogo Formation-ban talált Austroptyctodus fossziliái bebizonyították e feltételezések helyességét.

A Materpiscis attenboroughi-t a 2008-as év, tíz legfontosabb, újonnan felfedezett faj közé sorolta az Arizona State University kutató egyesülete és a nemzetközi rendszertannal foglalkozó csoport.[4]

E halfaj neve Materpiscis attenboroughi. A „Materpiscis” nem név „anyahal”-at jelent, míg a faj név „attenboroughi” David Attenborough brit természettudós, dokumentumfilmes, az ismeretterjesztő televízióműsorok készítő tiszteletére kapta. David Attenborough volt az, aki 1979-ben a „Life on Earth” című dokumentumfilm sorozatban felhozta a figyelmet a Gogo lelőhely fontosságára.[5]

A Materpiscist az „Animal Armageddon” című dokumentumfilm sorozat második részében mutatják be.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fordítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Materpiscis című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.