Mascha Kaléko

Mascha Kaléko (eredetileg Golda Malka Aufen Schidlow (a település akkori neve az Osztrák-Magyar Monarchiában) 1907. június 7. - Zürich 1975. január 21.) zsidó származású német költő volt.

Mascha Kaléko apja Oroszországból, anyja Galíciából származott. Anyja két leányával 1914-ben költözött Németországba és M. Kaléko Frankfurt am Mainban kezdett iskolába járni. 1916-ban Marburgba költöztek, majd 1918 után Berlinbe. Szülei csak 1922-ben házasodtak össze. Az érettségi után egy zsidó betegkasszánál (Arbeiterfürsorgeamts der jüdischen Organisationen Deutschlands) helyezkedett el és filozófiát valamint pszichológiát tanult a Lessing-Föiskolán és a mai Humboldt Egyetemen. 1928. július 31-én megházasodott, férje Saul Aaron Kaléko - egy berlini héber tanár lett. A házasságot tíz évvel később felbontották, második férje Chemjo Vinaver lett, lengyelországi zsidó származású karmester. 1938-ban férjével és gyermekével New Yorkba menekült, majd 1960-ban Jeruzsálembe költözött. Első versei 1929-ben jelentek meg Berlinben, könyveit Ernst Rowohlt, egy későbbi nagy kiadócég alapítója adta ki. Kaléko verseire a 20-as évek Németországában elterjedt ún. „használati-költészet” hangvétele jellemző; hóbortos, kérkedő de mégis szentimentális. Heinrich Heine és Erich Kästner stílusában verselt a nagyvárosi élet pillanatairól, költeményei ismertek és kedveltek voltak. A felfelé ívelő karriernek a náci-uralom vetett véget, könyveit sok más zsidó származású íróéval együtt 1935-ben nyilvánosan elégették. A háború után, később megjelent kötetek már messze nem voltak olyan sikeresek.

Legfontosabb művei

• Das lyrische Stenogrammheft. Verse vom Alltag. 1933
• Kleines Lesebuch für Große. 1935
• Verse für Zeitgenossen. 1945
• Verse in Dur und Moll. 1967
• Das himmelgraue Poesie-Album. 1968
• Hat alles seine zwei Schattenseiten. 1973
• In meinen Träumen läutet es Sturm. Gedichte und Epigramme aus dem Nachlaß. 1977

Forrás

Jutta Rosenkranz: Mascha Kaléko. Biografie. Deutscher Taschenbuchverlag, München 2007, ISBN 978-3-423-24591-3