Martsa István

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Martsa István (Pozsony, 1912. június 23. – Budapest, 1978. február 3.) magyar szobrász- és éremművész.

Martsa István Nagy Balogh János emlékműve, Budapest, Kós Károly tér, (1975)
Martsa István Ülő nő című szobra Budapesten, a VIII. kerületi József utcában.
Martsa István Zuhanyozó nő című szobra Siófokon.
Ignotus, Veigelsberg Hugó sírja Budapesten. Kerepesi temető: 24/1-2-72. Martsa István domborműve.
Bottyán János lovasszobra, 2006-ig az esztergomi Széchenyi téren állt.
Martsa István sírja Budapesten. Farkasréti temető: 25-1-35. A szobrász saját alkotása.

Tartalomjegyzék

Pályafutása [szerkesztés]

Villanyszerelő szakmát tanult 1920-tól, majd segédként az esztergomi Elektromos Műveknél dolgozott. A háború után Csorba Géza ösztönzésére a Magyar Képzőművészeti Főiskolára iratkozott, ahol 1945-1950-ig Csorba Géza, Ferenczy Béni, és Beck András voltak a mesterei. Főiskolai évei vége felé Ferenczy Béni tanársegédje lett. 1947-ben jelent meg kiállításokon. 1951-től a budapesti Képző- és Iparművészeti Gimnázium tanára volt, s 1960-ig tanított itt. 1964-től az Eötvös Loránd Tudományegyetem művészettörténeti tanszékén a szobrászat oktatója volt. Művészi munkásságát kisplasztikák és kisméretű portrék mintázásával kezdte. Ezt követte érmeinek gazdag sora. Portréi és érméi kitűnő ábrázoló készségről tanúskodnak. Az 1950-es évek közepétől szabadtéri szobrokra is kapott megbízást. Tanulmányúton járt 1956-ban Olaszországban, 1958-ban Vietnamban, 1969-ben Mongóliában.

Társulati tagságai [szerkesztés]

  • A Képzőművészeti Szövetség tagja volt (1951-től több tisztséget viselt).
  • A Fiatal Képzőművészek Stúdiója Egyesület egyik alapítója volt 1958-ban.
  • A Művészeti Alap vezetőségi tagja volt 1972-től haláláig.

Műveiből (válogatás) [szerkesztés]

Első korszakában, 1948-1952 között erősen kötődött a klasszikus hagyományokhoz. Ekkor elsősorban kisplasztikákat, érmeket, portrékat mintázott kitűnő jellemábrázolással. Kisplasztikáin, érmein, szobrain Ferenczy Béni stílusa, szellemi öröksége érződik. Az 1950-es évek közepétől figyelme a köztéri plasztikák felé fordult, ekkortól kapott rendszeres szobor-megbízásokat, amelyek további művészetének gerincét alkották. A vashegesztéses technikát az elsők között alkalmazta itthon. Munkássága során 62 érmét, 57 kisplasztikát és 40 szobrot alkotott. Művei megtalálhatók az esztergomi Balassa Bálint Múzeumban, a pécsi Janus Pannonius Múzeumban, és a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményében.

Érmek [szerkesztés]

Köztéri szobrok [szerkesztés]

Díjai [szerkesztés]

  • Magyar Képzőművészeti Főiskola I. díja (1948)
  • Munkácsy Mihály-díj (1957, 1966)
  • Érdemes művész (1970)
  • Munka Érdemrend arany fokozata (1972)
  • Szocialista Munkáért érdemérem
  • Köztéri szobraiért 1968-ban, 1969-ben és 1970-ben nívódíjat kapott.

Kiállításai [szerkesztés]

1952-től 1978-ig rendszeresen szerepelt érmeivel, kisplasztikáival, köztéri szoborterveivel a hazai kollektív kiállításokon, nemzeti tárlatokon. Majd minden jelentős csoportos kiállításon részt vett. 1955-ben részt vett a Nagy Balogh János Képzőművészeti Csoport kollektív kiállításán, 1956-ban feleségével, Szűcs Ilona festőművésszel együtt állított ki. 1973-ban Budapesten és Esztergomban egyéni, gyűjteményes kiállítást rendezett.

Egyéni kiállítások [szerkesztés]

  • 1955 • Fényes Adolf Terem, Budapest, feleségével, M. Szűcs Ilonával.
  • 1958 • Hanoi
  • 1973 • Zodiákus Klub, Esztergom
  • 1973 • Műcsarnok, Budapest
  • 1976 • Nagy Balogh Terem, Budapest
  • 1978 • Művelődési Ház, Oroszlány
  • 1978 • Csepel Galéria, Budapest, feleségével, M. Szűcs Ilonával.
  • 1980 • Magyar Nemzeti Galéria, Budapest (emlékkiállítás)
  • 1980 • Vármúzeum, Esztergom
  • 1980 • Magyar Szocialista Munkáspárt Pest megyei Bizottsága Kiállítóterem
  • 1981 • Városi Művelődési Központ, Hajdúböszörmény
  • 1981 • Művelődési Ház, Dömös, feleségével, M. Szűcs Ilonával.
  • 1982 • Fényes Adolf Terem, Budapest
  • 1982 • Tungsram Klub, Budapest
  • 1984 • Hatvani Galéria, Hatvan, feleségével, M. Szűcs Ilonával
  • 1986 • Művelődési Ház, Tapolca. Feleségével, M. Szűcs Ilonával.
  • 1988 • Magyar Szocialista Munkáspárt, Esztergom, Városi Bizottság Kiállítóterem (Martsa Alajossal).
  • 1990 • „Három szólamban”. Művészetek Háza, Szekszárd. (Martsa Alajossal és feleségével, M. Szűcs Ilonával).
  • 1997 • ART-X Galéria, Budapest, feleségével, M. Szűcs Ilonával

Válogatott csoportos kiállítások [szerkesztés]

  • 1947 • Képzőművészeti Főiskola növendékeinek kiállítása, Budapest
  • 1949 • Magyar Ifjúsági képzőművészeti (Világifjúsági Találkozó) kiállítás, Fővárosi Képtár, Budapest
  • 1950, 1952-1955, 1960, 1962, 1965, 1968 • 1., 3-6., 8-11. Magyar Képzőművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest
  • 1952 • Arcképkiállítás, Ernst Múzeum, Budapest
  • 1954 • Magyar Plasztikai és Grafikai kiállítás, Ernst Múzeum, Budapest
  • 1955 • „Képzőművészetünk tíz éve”, Műcsarnok, Budapest
  • 1955 • I. Miskolci Országos Képzőművészeti kiállítás, Herman Ottó Múzeum, Miskolc
  • 1955 • Nagy Balogh János Képzőművészeti Csoport kollektív kiállítása
  • 1956 • II. Miskolci Országos Képzőművészeti kiállítás, Herman Ottó Múzeum, Miskolc
  • 1956 • Zsennyei művésztelep első kiállítása, Szombathely
  • 1957 • „Magyar forradalmi művészet”, Műcsarnok, Budapest
  • 1957 • Tavaszi Tárlat, Műcsarnok, Budapest
  • 1958 • XXIX. velencei biennále, Velence
  • 1958 • Kortárs magyar festészeti, szobrászati és grafikai kiállítás, Antwerpen
  • 1960 • Képzőművészetünk a felszabadulás után, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
  • 1964 • Szegedi Országos Képzőművészeti kiállítás, Móra Ferenc Múzeum, Szeged
  • 1965 • „Magyar Képzőművészek a fasizmus ellen”, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
  • 1966 • „Magyar művészet a X. századtól a XX. századig”, Petit Palais, Párizs
  • 1967 • I. Országos Kisplasztikai Biennálé, Pécs
  • 1968 • Fiatal Művészek Stúdiója 1958-1968, Ernst Múzeum, Budapest
  • 1969 • II. Országos Kisplasztikai Biennálé, Pécs
  • 1969 • Magyar Művészet 1945-1969, Műcsarnok, Budapest
  • 1970 • „Lenin a magyar képzőművészetben”, Balassa Bálint Múzeum, Esztergom
  • 1973 • XV. FIDEM Nemzetközi éremkiállítás, Helsinki
  • 1973 • Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
  • 1974 • Magyar éremművészeti kiállítás, Magyar Kultúra Háza, Berlin
  • 1975 • „Harminc győzelmes év”. Nemzetközi Képzőművészeti kiállítás, Moszkva
  • 1975 • Szabadtéri szoborkiállítás, Salgótarján
  • 1978 • Magyar szobrászat, Műcsarnok, Budapest
  • 1978 • „Tisztelet a festőnek”. Vincent van Gogh-kiállítás, Építők Műszaki Klubja, Budapest

Forrás [szerkesztés]

Irodalom [szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Martsa István témájú médiaállományokat.
  • T. Riha Margit: Martsa István. Budapest, 1974.
  • Pénzes Éva: Martsa István. In: Művészet, 1964. 2. szám
  • Újvári Béla: Martsa István. In: Művészet, 1969. 2. szám
  • Újvári Béla: Kubikus szobor Kalocsán. In: Művészet, 1972. II.
  • Kratochwill M.: Három szólamban (katalógus, 1947-1987, Szekszárd, 1990, válogatott bibliográfiával)
  • Kovács P.: A tegnap szobrai. Fejezetek a magyar szobrászat közelmúltjából, Szombathely, 1992.
A lap eredeti címe: „http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Martsa_István&oldid=12943576”