Martinovkai lelet

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Néhány darabja a British Museumban

Kincslelet, melyet 1909-ben találtak Ukrajna Cserkaszi területén, 10 km-re délnyugatra Kanyivtől, Martinyivka falu mellett. A kincslelet ezüst és bronz díszeket, veretek, fibulákat, karkötőket, pártákat, figurákat és edényeket tartalmazott. A leletet a 6. századra keltezik, főképp helyi termékeknek tartották bizánci és fekete-tengeri hatásokkal. Egyes elemeit, például az ujjas fibulákat és a stilizált maszkos emberi és állati figurákat Martynovka típusként jelölik, melyek a szlávok 67. századi expanziójával eljutottak a Balkánra is. Más kutatók azonban megkérdőjelezik a lelet ilyen korai keltezését, ill. a Martinovka stílus eredetét Bizáncban keresik.[1]

A kincs egyes darabjai a kijevi Történeti Múzeumba, valamint a londoni British Museum-ba kerültek. 115 darabról van tudomásunk, melyek közül több elpusztult. A megmaradt darabok tömege 3,3 kg. Az egész kincset egy ezüstedényben lelték, azonban a lelőkörülményekről részleteket nem tudni.

A kincs férfi és női elemeket is tartalmaz. Férfihez tartozónak vélik a kantár- és övvereteket, szíjvégeket a kardot és a bizánci eredetű edényeket (kehely, tál, szószoscsésze és kanál). A stilizált ember és állatalakok egy nyereg vagy pajzs veretei lehettek. Mindegyik darabot használták, sőt az egyiket javították is.

A kincset a Penkov’ka csoporttal hozták összefüggésbe, de eredete vitatott. Az 1930-as években Fettich Nándor is tanulmányozta a Kijevben lévő darabokat. 1994-ben Pekarskaja és Kidd dolgozták fel az új eredmények fényében.

Martynovka-Čadjavica lelethorizont[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Čađavicán (Horvátország, Szlavónia, Verőce-Drávamente megye) 1929-ben egy 6. vagy 7. század eleji gazdag sírleletet találtak. Az ellenőrző ásatást 1958-ban K. Vinski-Gasparini és S. Ercegović vezették. Az eredeti lelet ezüst ékszereket (nyakperec, karperec, fülbevalók), csatot, álfibulát, lemezkorongokat és övszíjvéget tartalmazott, melyet kerámia cserepekkel és aranylemezes vaskarddal egészítettek ki. A sírleletet a Martynovka kincslelettel hozzák összefüggésbe, ezért a Balkán övezetére gyakran alkalmazzák a ~ kifejezést.

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Рыбаков Б. А. Древние русы // Советская археология. Т. XVII. 1953. С. 76-89.
  • Ламонова О., Романовська Т., Русяєва М., Рябова В. та ін.100 найвідоміших шедеврів України — Київ: Автограф, 2004. — С. 157—160.
  • Novotný a kol. 1986 Encyklopédia archeológie
  • Ljudmila V. Pekarskaja, Dafydd Kidd et al. 1994: Der Silberschatz von Martynovka (Ukraina) aus dem 6. und 7. Jahrhundert (edited by Falko Daim). Innsbruck.
  • Ljudmila V. Pekars'ka - Dafydd Kidd 1996 Der Silberchatz von Martynivka (Martynovka) in: Reitervölker aus dem Osten - Hunnen + Awaren. Bad Vöslau, 204–209.
  • Bálint Csanád: Kelet, a korai avarok és Bizánc kapcsolatai. Budapest, 1995.
  1. Bálint Csanád 1989: Die Archäologie der Steppe - Steppenvölker zwischen Volga und Donau vom 6. bis zum 10. Jahrhundert. Wien-Köln, 90-91; Bálint Csanád 1990: Régészeti jegyzetek a VI-VII. századi avarok keleti kapcsolatairól. Szolnok Megyei Múzeumi Évkönyv VII, 99.