Őscsanád

Őscsanád (1899-ig Németcsanád, régi neve Marosvár, románul Cenadu Vechi, németül Deutsch-Tschanad, latinul Chanadinum) Nagycsanád része a mai Romániában Temes megyében.

Fekvése

Nagyszentmiklóstól 8 km-re északra a Maros bal partján, a határ mellett fekszik.

Nevének eredete

Csanád vezérnek a nevét viseli, aki monostorát alapította. Nevének előtagja azt fejezi ki, hogy valamennyi Csanád nevű falu közt a legrégibb.

Története

Azaz egykori Marosvár, ahol Ajtony vezér építtetett magának erős várat, és görög szertartású monostort. Miután Csanád vezér legyőzte, István király akaratából Maros helyett a Csanád nevet kapta e helység. Első ispánjának Csanádot nevezte ki. A 10. Püspökséget itt szervezte meg Gellért püspök 10 szerzetes segítségével. Az itt levő ortodox barátokat áttelepítette Oroszlámosra. Gellért iskolát és székesegyházat épített e helyre. 1046-ban a vértanú püspököt itt temették el.

Később ide temették a közeli Körösszegen meggyilkolt IV. László királyt is. 1041. március 22-én itt koronázták meg Aba Sámuelt. 1043-ban Aba Sámuel az itt tanácskozó főurak közül ötvenet puszta gyanú alapján kivégeztetett. 1046-ban az itteni gyűlés küldet András hercegért Oroszországba. 1514-ben a parasztsereg a várost elpusztította, Dózsa György itt végezteti ki Csáky Miklós püspököt (a mai Magyarcsanádtól északra, a belezi "Kunkereszt" jelzi a helyet).

A török harc nélkül foglalta el, 1685-ben szabadult fel. A várat 1699-ben a karlócai béke értelmében lerombolták. Helyén ma a római katolikus templom áll, előtte Szent Gellért szobrával.

1910-ben 1538, többségben német lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Torontál vármegye Nagyszentmiklósi járásához tartozott.