Marosi Barna

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Marosi Barna
Született Marosvásárhely
1931. szeptember 29. (81 éves)
Nemzetisége magyar
Házastársa Farkas Ildikó (1953-)
Foglalkozása író, újságíró
Fontosabb munkái Megbolygatott világ (1971)
Fehér könyv (1991)

Marosi Barna (Marosvásárhely, 1931. szeptember 29. –) erdélyi magyar író, újságíró. A Magyar Művészeti Akadémia tagja (2005).

Tartalomjegyzék

Életútja[szerkesztés]

Középiskolát szülővárosa Református Kollégiumában végzett (1950), a Bolyai Tudományegyetemen szerzett kémia szakos diplomát (1954). Újságírói pályáját az Előre szerkesztőségében kezdte (1954–58), de a magyarországi 1956-os forradalom alatt tanúsított magatartása miatt fegyelmi úton eltávolították a sajtóból. Előbb a bukaresti Reactivul vegyi üzem munkása (1958–59), a marosvásárhelyi cukorgyárban kémikus (1959–68), majd 1968-tól az Előre utazó riportere. 1989 decemberétől 1993-ig a Romániai Magyar Szó új folyamának szerkesztő-publicistája. 1996–1998 között a Duna Televíziónál főszerkesztő, majd külpolitikai műhelyvezető, 1998–2000 között alelnök. Marosvásárhelyen él és alkot, 2005 óta a Magyar Művészeti Akadémia tagja. (Ünnepi ülés a Magyar Művészeti Akadémián.[1] Szabadság (Kolozsvár), 2005. április 11.)

Munkássága[szerkesztés]

Első írását a marosvásárhelyi Vörös Zászló közölte 1951-ben. Mint riporter a Románia minden tájegységére kiterjedő iparosítás és urbanizáció mindennapjait mutatja be közvetlen emberi sorsok képében a gyakorlatban szerzett szakmai beavatottsággal. Dános Miklóssal közösen írta a Két hét a Dunán c. riportkönyvet (1957), Beke Györggyel és Kenéz Ferenccel együtt mutatja be Vajdahunyad történelmi keretbe foglalt acélművét (Csőposta, 1974) s közösen szerepel Bekével és Cseke Péterrel az Emberarcok c. riportkötetben (1976). Saját riportgyűjteményei közül kiemelkedik a Megbolygatott világ, melyben többek között felidézi az elmúlt századfordulóról Bernády Györgynek, Marosvásárhely polgármesterségének városépítő hagyományát. Az Előre Kiskönyvtára szerkesztőbizottságának tagja s útirajz- vagy riportválogatásainak munkatársa, több riport-antológia, így a Hazánk új arca (1986), Sokágú termőfa (1986), Tenni és teremteni (1987), Jövőépítők (1987) közli írásait.

Családja[szerkesztés]

Szülei Molter Károly (1890–1981)[2] író, kritikus, irodalomtörténész és Marosi Zsófia voltak. Testvére Marosi Péter (1920–1998) kritikus, szerkesztő, színházigazgató és Marosi Pál (1925–1989) hidrogeológus. 1953-ban házasságot kötött Farkas Ildikóval (Marosi Ildikó). Két gyermekük született; Marosi Péter (1959) és Marosi Krisztina (1962).

Köteteiből[szerkesztés]

  • Kapu utca 10 (kisregény, 1965, 2. kiadás 1969);
  • Megbolygatott világ (riportok, 1974);
  • Sújtólégben – rezesbandával (Zsilvölgyi napló. 1979);
  • Fehér Könyv. Az 1990. március 19. és 20-i események Marosvásárhelyen. Marosi Barna helyszíni leírása, rádió- és sajtódokumentumok, fényképek az RMDSZ Maros Megyei Bizottság szerkesztésében (1991);
  • Bernády György városa (emlékkönyv, dokumentumriport, 1993).

Cikkeiből[szerkesztés]

  • Február 10, Marosvásárhely. Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1990. február 13.
  • Megalakult Marosvásárhelyen a Lorántffy Zsuzsanna Egyesület. Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1991. május 1.
  • Már mindenki belénk törölheti a lábát? Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1991. július 26. (A romániai magyar kisebbség magyarországi bírálata ellen lép fel, köztük az 1980-as években Magyarországba emigrált Molnár János költő, író, református lelkész bírálata ellen is).
  • Az Ellenpontok ürügyén? Szabadság (Kolozsvár), 1991. augusztus 15. - Marosi Barna írása: 652. sz. jegyzet. (Ellenpontok magyarországi értékelésének erdélyi visszhangjával foglalkozik).
  • Erdélyi aknamezők. Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1993. január 12. (A romániai magyar kisebbségen belüli politikai ellentétek és azok káros hatása).
  • Évek óta rendőrségi vizsgálat folyik Kincses Előd ellen. Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1993. március 31.
  • Csoóri Sándor Marosvásárhelyen. Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1993. május 25.
  • A keresztény társadalomé a jövő. Beszélgetés Varga Lászlóval, az RMKDP elnökével. Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1993. június 8.
  • Beszélgetés Sütő Andrással egy évtized terméséről. Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1993. augusztus 11.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ A Magyar Művészeti Akadémia 2005-ben felvételt nyert erdélyi magyar tagjai: dr. Almási István népzenekutató; Bocskai Vince szobrász; Bogdán László író; Farkas Árpád író, költő; Ferenczes István költő; Haáz Sándor karnagy, zenetanár; Hunyadi László szobrász; Jakobovits Márta keramikus; Jecza Péter szobrász; Kallós Zoltán néprajztudós; Király László író; Kusztos Endre festő, grafikus; Kuti Dénes festőművész; Lászlóffy Csaba költő, író, műfordító; Marosi Barna író, újságíró; Murádin Jenő művészettörténész; dr. Nagy Attila mérnök, Shakespeare-kutató; Páll Lajos költő, festőművész; Sigmond István író; Sipos László festőművész; Szenik Ilona népzenekutató; Szőcs István író, műfordító; Újvárossy László grafikus és Zakariás Attila építész.
  2. ↑ Édesapja gyászjelentése

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Marosi_Barna&oldid=11734237”