Markovics Botond

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Jávori István (vitalap | szerkesztései) 2021. április 22., 20:09-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (Zsoldos Péter-díjas regények-sablon)
Markovics Botond
Élete
Született1975. január 15. (49 éves)
magyar Budapest
Nemzetiségmagyar
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)sci-fi
Első műveÉn, a halhatatlan (novellaciklus)
Fontosabb műveiA poszthumán döntés (2007)
Isten gépei (2008)
Az időutazás napja (2014)
Az időutazás tegnapja (2015)
KiadóiCherubion, Galaktika, Agave Könyvek
Kitüntetései
Irodalmi díjaiZsoldos Péter-díj (2003, 2009, 2018, 2021)
Markovics Botond weboldala
írói álnév: Brandon Hackett

Markovics Botond (írói nevén Brandon Hackett, Budapest, 1975. január 15. –) négyszeres Zsoldos Péter-díjas magyar sci-fi-író.

Életrajza

1975-ben született, közgazdász. Első novelláit (az Én, a halhatatlan c. novellaciklust) a Cherubion Kiadó jelentette meg, egyik tagját 2003-ban Zsoldos Péter-díjjal jutalmazta a zsűri.[1]

A ciklus (mint ahogy a későbbi regények is) Marcus Barbess történetét meséli el, aki egyszerű földi emberből, családapából egy tragikus baleset során halhatatlan szuperhőssé válik egy rejtélyes faj beavatkozása által. Alakja köré nem csak a Halhatatlan novellaciklus szerveződik, hanem kisebb-nagyobb szerepben felbukkan a két Gyarmatbirodalom-könyvben is (A negyedik gyarmat, Az ötödik gyarmat). A duológia egy idegen fajokból álló birodalom szabadságharcait meséli el, amikbe végül az emberiség is beavatkozik.

Ezekben a regényekben mutatkozik meg igazán a Markovicsra jellemző epikusság, hősei egész népeket irányítanak, de történetük egyben családtörténet is, számos visszatérő motívummal. A Gyarmatbirodalom-regényekből ágazik le a másik duológia történetszála, az ott megismert főhősök távoli leszármazottainak sorsát kísérhetjük figyelemmel az Erdőhold-ciklusban, ahol egy kivándorolt nép új hazát keres magának, s végül erőszakkal foglal is egyet, megtámadva és legyőzve a biológiailag szinte teljesen azonos, de technikailag alacsonyabb szinten álló őslakókat.

Korábbi műveire jellemző űroperai vonulattal szakítva a transzhumanizmus egyes témáit boncolgató sci-fi regénye, A poszthumán döntés 2007 nyarán jelent meg a Delta Vision kiadó gondozásában.

2008-ban újabb regénnyel jelentkezett, Isten gépei címmel, ezúttal a Galaktika Fantasztikus Könyvek sorozat keretein belül. A regény 2009-ben elnyerte a Zsoldos Péter-díjat,[1] és 2010-ben román nyelven is megjelenik. A technológiák előrelátható fejlődésére alapozva ebben a regényében is egy jól definiálható transzhumanista jövőkép jelenik meg, a regény központi témája pedig a technológiai szingularitás. A regény a technológia fejlődéséből kiindulva azt vizsgálja, hogy a megváltozott körülmények között mivé válik, mivé válhat az ember és az emberi társadalom. Az Isten gépei szereplői fantasztikus lehetőségekkel rendelkeznek önmaguk és környezetük alakítására, és élnek is ezekkel. Az anyagi világ és önnön biológiai lényük feletti hatalom fényében csak néhányukban merül fel, hogy a változások után még mindig „embernek” tekinthetik-e önmagukat.

A szerző az SFmag.hu online internetes sci-fi és fantasy magazin egyik alapító tagja. Legújabb könyve, az Isten gépei és más történetek mesterséges intelligenciákról 2018-ban jelent meg az Agave Könyvek kiadónál.

Bibliográfia

  • Én, a halhatatlan (novellaciklus, in: Én, a halhatatlan antológia, Cherubion, 2002 – Zsoldos Péter-díj)
  • A negyedik gyarmat (regény, Cherubion, 2002)
  • Az ötödik gyarmat (regény, Cherubion, 2002)
  • Az öröklét nyomában (regény, in: Az öröklét nyomában antológia, Cherubion, 2003)
  • Magánháború (Dark Space regény, Cherubion, 2002)
  • Erdőhold (regény, Cherubion, 2003)
  • Szenvedély (novella, in: Fényözön antológia, Cherubion, 2003)
  • Erdőhold urai (regény, Cherubion, 2004)
  • A poszthumán döntés (regény, Delta Vision, 2007)
  • Isten gépei (regény, Galaktika Fantasztikus Könyvek, 2008 – Zsoldos Péter-díj)
  • Az ember könyve (regény, Agave Könyvek, 2012)
  • Az utolsó író (novella, Galaktika 266., 2012)
  • Az időutazás napja (regény, Agave Könyvek, 2014)
  • Az időutazás tegnapja (regény, Agave Könyvek, 2015)[2]
  • Xeno (regény, Agave Könyvek, 2017 – Zsoldos Péter-díj)
  • Isten gépei és más történetek mesterséges intelligenciákról (regény, novellák, 2018)[3]
  • Eldobható testek (regény, Agave Könyvek, 2020 – Zsoldos Péter-díj)[4]

Jegyzetek

  1. a b Litera.hu 2009
  2. Az időutazás tegnapja című regény adatlapja a Moly oldalán
  3. A kötet adatlapja Moly.hu
  4. A 2021-es regény kategória győztese; valamint a 2021-es közönségdíj győztes is.

Források

További információk