Sophus Lie

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Marius Sophus Lie szócikkből átirányítva)
Sophus Lie
SzületettMarius Sophus Lie
1842. december 17.[1][2][3][4][5]
Nordfjordeid[6][7]
Elhunyt1899. február 18. (56 évesen)[1][2][3][4][5]
Oslo[7]
Állampolgárságanorvég
HázastársaAnna Lie
GyermekeiMarie Leskien
Foglalkozása
IskoláiOslói Egyetem (1859–)
Kitüntetései
  • Knight of the Order of St. Olav‎
  • Foreign Member of the Royal Society (1895. december 12.)[8]
  • Lobacsevszkij-díj (1897)[9]
SírhelyeVår Frelsers-temető
A Wikimédia Commons tartalmaz Sophus Lie témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Marius Sophus Lie[10] (Nordfjordeid, Norvégia, 1842. december 17.Kristiania,[11] 1899. február 18.) norvég matematikus. Nevéhez fűződik a Lie-algebrák és a Lie-csoportok elmélete.

Élete[szerkesztés]

Apja evangélikus lelkész volt. Christianiában járt középiskolába, majd egyetemre is. Itt 1862-ben Sylow előadásaira is járt, azonban csak néhány évvel később fordult érdeklődése végleg a matematika felé.

1867-ben publikálta első matematikai cikkét, majd 1869-ben ösztöndíjat nyert, hogy Poroszországba utazhasson, ahol megismerkedett Kroneckerrel, Kummerrel és Weierstrass-szal. 1869-ben és 1870-ben Berlinben és Párizsban folytatta tanulmányait. Hazatérése után a kristianiai egyetemen habilitált és ugyanott lett tanár. 1886-tól a lipcsei egyetemen a geometria tanára volt.

Ő alapította meg a folytonos transzformációcsoportok elméletét és vezette be ebben az infinitezimális transzformációk és érintési transzformációk fontos fogalmait. A csoportelméletről és annak a geometriára és a differenciálegyenletek integrálására való alkalmazásáról írt számos értekezése részben norvég nyelven, részben németül (főleg a Mathematische Annalenben és a lipcsei tudós társaság Berichteiben) jelentek meg. 1881-ben Sylowval közösen rendezte sajtó alá Abel műveit.

Művei[szerkesztés]

  • Theorie der Transformationsgruppen (Engel közreműködésével, 3 kötet, Lipcse, 1888-1893);
  • Geometrie der Berührungstransformationen (Scheffers közreműködésével, I. kötet, uo. 1895);

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 9.)
  2. a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  3. a b MacTutor History of Mathematics archive. (Hozzáférés: 2017. augusztus 22.)
  4. a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. a b Norsk biografisk leksikon (bokmål norvég és nynorsk norvég nyelven). Kunnskapsforlaget. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 10.)
  7. a b www.accademiadellescienze.it (olasz nyelven). (Hozzáférés: 2020. december 1.)
  8. List of Royal Society Fellows 1660-2007. Royal Society
  9. https://medal.kpfu.ru/laureatyi-medali/
  10. A norvég vezetéknév helyes kiejtése [liː] („Lí”).
  11. A mai Oslo neve 1877-ig Christiania, 1877 és 1925 között pedig Kristiania volt.

Források[szerkesztés]