Marius Petipa

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Marius Ivanovics Petipa
Marius Ivanovich Petipa -Feb. 14 1898.JPG
Született 1822. március 11.
Marseille
Elhunyt 1910. július 14.
Gurzuf
(88 évesen)

Marius Ivanovics Petipa az IMDb-n

Marius Ivanovics Petipa (Marseille, 1822. március 11.Gurzuf (Krím), 1910. július 14.) francia koreográfus.

Életpályája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Marseille-i származású régi balett-dinasztia sarja, híres eloroszosodott francia táncos és balettmester. Eredetileg zeneszerzőnek készült, ennek később a balettek szerkesztésénél nagy hasznát vette. 1846-ban még Carlotta Grisivel és Fanny Elsslerrel Párizsban táncolt, a következő évben már a pétervári cári színházba került, ahol Jules Perrot és Saint Léon balettmesterek mellett a koreográfia-készítés minden csínját-bínját tökéletesen megtanulta. Huszonöt éves korától hetvenöt éves koráig működött a cári színházakban, s végül 50 évi munkásságával sikerült biztosítania az orosz balett vezető szerepét Európában.

Hatalmas koreográfiai fantáziával rendelkező, nagy tudású balettmester volt, aki a nyugati balett hanyatlása idején, amikor a balett már csak operák díszítő elemeként jöhetett számba, egész estét betöltő, négy–hatfelvonásos balettjeiben a hibátlan klasszikus táncot a virtuozitással, a lenyűgöző látványosságot a költőiséggel színesen és változatosan tudta összekapcsolni. Kitűnően értett a hatásos szólók, pas de deux-k, pas de trois-k, csoporttáncok megalkotásához.

A zeneszerzőknek – még Csajkovszkijnak is – pontos kompozíciós terveket adott, ahol utasításszerűen, taktusszámok szerint előírta, hogy a zenei frázisok milyen terjedelműek, milyen ritmusban legyenek, sőt azt is meghatározta, hogy hangulatilag mit fejezzenek ki. Utasításai kitűnőek voltak, megkönnyítették a zeneszerzők munkáját, s így Csajkovszkij is örömmel alkalmazkodott hozzájuk. Együttműködésük ideje a múlt század végi klasszikus orosz balett fénykora volt.

Petipa ötven év alatt 54 balettet vitt színre, ezek közül többet ma is táncolnak. A Petipa-féle hagyományokon nevelkedett és a Gyagilev-féle társulattal nyugatra került nagy orosz táncos és koreográfus generáció és a mai orosz balettművészet veterán gárdája megőrizte művészetének emlékét, így hatása nem csak az orosz, hanem az egyetemes balettművészetben is tovább él.

Koreográfiái[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Vályi Rózsi, Szenthegyi István, Csizmadia György: Balettek könyve.