Marius Petipa
| Marius Ivanovics Petipa | |
 |
|
| Született | Marseille 1822. március 11. |
| Elhunyt | Gurzuf (88 évesen) 1910. július 14. |
Marius Ivanovics Petipa (Marseille, 1822. március 11. – Gurzuf (Krím), 1910. július 14.) francia koreográfus.
Életpályája [szerkesztés]
Marseille-i származású régi balett-dinasztia sarja, híres eloroszosodott francia táncos és balettmester. Eredetileg zeneszerzőnek készült, ennek később a balettek szerkesztésénél nagy hasznát vette. 1846-ban még Carlotta Grisivel és Fanny Elsslerrel Párizsban táncolt, a következő évben már a pétervári cári színházba került, ahol Jules Perrot és Saint Léon balettmesterek mellett a koreográfia-készítés minden csínját-bínját tökéletesen megtanulta. Huszonöt éves korától hetvenöt éves koráig működött a cári színházakban, s végül 50 évi munkásságával sikerült biztosítania az orosz balett vezető szerepét Európában.
Hatalmas koreográfiai fantáziával rendelkező, nagy tudású balettmester volt, aki a nyugati balett hanyatlása idején, amikor a balett már csak operák díszítő elemeként jöhetett számba, egész estét betöltő, négy–hatfelvonásos balettjeiben a hibátlan klasszikus táncot a virtuozitással, a lenyűgöző látványosságot a költőiséggel színesen és változatosan tudta összekapcsolni. Kitűnően értett a hatásos szólók, pas de deux-k, pas de trois-k, csoporttáncok megalkotásához.
A zeneszerzőknek – még Csajkovszkijnak is – pontos kompozíciós terveket adott, ahol utasításszerűen, taktusszámok szerint előírta, hogy a zenei frázisok milyen terjedelműek, milyen ritmusban legyenek, sőt azt is meghatározta, hogy hangulatilag mit fejezzenek ki. Utasításai kitűnőek voltak, megkönnyítették a zeneszerzők munkáját, s így Csajkovszkij is örömmel alkalmazkodott hozzájuk. Együttműködésük ideje a múlt század végi klasszikus orosz balett fénykora volt.
Petipa ötven év alatt 54 balettet vitt színre, ezek közül többet ma is táncolnak. A Petipa-féle hagyományokon nevelkedett és a Gyagilev-féle társulattal nyugatra került nagy orosz táncos és koreográfus generáció és a mai orosz balettművészet veterán gárdája megőrizte művészetének emlékét, így hatása nem csak az orosz, hanem az egyetemes balettművészetében is tovább él.
Koreográfiái [szerkesztés]
- A fáraó lánya
- A diótörő
- A bajadér
- Don Quijote
- A kalóz
- Paquita
- Raymonda
- A hattyúk tava
- Csipkerózsika
Forrás [szerkesztés]
- Vályi Rózsi, Szenthegyi István, Csizmadia György: Balettek könyve.
