Marija Kirillovna Romanova orosz nagyhercegnő

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Marija Kirillovna nagyhercegnő
Grand Duchess Maria Kirillovna of Russia.JPG
Marija Kirillovna, Leiningen címzetes hercegnéje
Született 1907. február 2.
Coburg; Németország
Elhunyt 1951. október 25. (48 évesen)
Madrid; Spanyolország
Szülei Viktorija Fjodorovna Romanova orosz nagyhercegné
Kirill Vlagyimirovics Romanov orosz nagyherceg

Marija Kirillovna orosz nagyhercegnő, férjezett Mária leiningeni hercegné (oroszul: Великая Княжна Мария Кирилловна Романова, németül: Maria Kirillowna, Fürstin zu Leiningen; Coburg, 1907. február 2.Madrid, 1951. október 25.) orosz hercegnő és nagyhercegnő, házassága révén Leiningen címzetes hercegnéje.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Russian coa 1830.png

Marija Kirillovna hercegnő 1907-ben látott napvilágot Kirill Vlagyimirovics nagyherceg és Viktória Melitta edinburgh-i és szász–coburg–gothai hercegnő első gyermekeként. Szülei száműzetésben éltek engedély nélküli házasságuk miatt; Kirill nagyherceg ugyanis a köztük fennálló unokatestvéri kapcsolat ellenére is feleségül vette a hesseni nagyhercegtől elvált Viktória Melitta hercegnőt.

Marija Kirillovna – aki a családban a „Marie” vagy a „Mása” becenevet viselte – gyermekkora legelső éveit Coburgban, anyai nagyanyja házában és Franciaországban töltötte. Édesanyja mindent elkövetett annak érdekében, hogy Marija hercegnő és húga, Kira Kirillovna a lehető legjobb tanításban részesüljenek. 1910-ben II. Miklós orosz cár megbocsátott Kirill nagyhercegnek, így a família visszatérhetett az orosz fővárosba. Marija és Kira Kirillovna orosz hercegnői rangot kaptak; mert ugyan a cári család tagjának számítottak, ámde III. Sándor orosz cár törvénye értelmében csak akkor viselhettek volna nagyhercegnői címet, ha apai nagyapjuk maga is a cári méltóságra emelkedett volna.

1917-ben a cári rendszer megdöntése után a család Finnországba menekült a bolsevikok elől. A família csak Viktória Melitta hercegnő brit kapcsolatai révén tudta elhagyni az országot, hogy francia földön telepedjenek le. Saint-Briac városában rendezték be otthonukat; ez a hely később az orosz emigránsok központjává vált. 1924-ben Kirill Vlagyimirovics nagyherceg címzetes orosz cárnak és a cári család fejének kiáltotta ki magát; gyermekei ekkor a nagyhercegi rangot kapták meg.

Marija Kirillovnát félénk, visszahúzódó teremtésnek írták le, aki számos tekintetben hasonlított anyai nagyanyjára, Marija Alekszandrovna orosz nagyhercegnőre. A nagyhercegnő 1924-ben kötött eljegyzést Károly leiningeni herceggel (1889–1946), a Leiningeni Hercegség címzetes hercegével, aki – dacára ősi családjának – nem tartozott a német nemesség felsőbb, befolyásos köreihez. A polgári esküvőt 1925. február 24-én, az egyházi menyegzőt február 25-én tartották Coburgban. A házaspárnak hét gyermeke született, azonban utolsó fiuk, Péter Viktor herceg alig pár hónaposan meghalt koraszülöttség miatt:

Marija Kirillovna édesanyja egészen 1936-ban bekövetkezett haláláig támogatta és segítette leányát. A második világháború alatt a náci vezetés arra kényszerítette Károly herceget, hogy csatlakozzék a sereghez. A háború végén a herceg szovjet hadifogságba esett; egy munkatáborban halt éhen 1946. augusztusában.[1] Az özvegy Marija Kirillovna hercegné anyagi problémákkal küzdött, gyermekei felnevelése érdekében nélkülöznie kellett. A nagyhercegnő és hercegné 1951. október 25-én hunyt el Madridban szívinfarktus következtében.

Források és jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Zeepvat; 310. oldal
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Marija Kirillovna Romanova orosz nagyhercegnő témájú médiaállományokat.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]