Mariföld

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Marij El szócikkből átirányítva)
Mariföld (Марий Эл Республика)
Mariföld címere
Mariföld címere
 Mariföld zászlaja
Mariföld zászlaja
Közigazgatás
Ország  Oroszország
Székhely Joskar-Ola
Járás 14
Települések 4 város
Alapítás 1920. november 4.
Köztársaság vezetője Leonyid Igorevics Markelov
Hivatalos nyelv orosz, mezei és erdei mari
Rendszám 12
Népesség
Teljes népesség 696 459 fő (2010)[1] +/-
Népsűrűség 30,9 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület
Összterület 23 200 km²
Elhelyezkedése
RussiaMariEl2007-07.png
Mariföld  (Oroszország)
Mariföld
Mariföld
Pozíció Oroszország térképén
é. sz. 56° 42′, k. h. 47° 52′Koordináták: é. sz. 56° 42′, k. h. 47° 52′
MariEl03.png

Mariföld vagy a Mari Köztársaság (oroszul: Респу́блика Мари́й Эл; mari nyelven: Марий Эл Республика) Oroszország egyik köztársasága, az Oroszországi Föderációt alkotó alanyok (szubjekt) egyike. (A mari „El” szó magyar jelentése: „föld”).

A Nyizsnyij Novgorod-i (DNy/Ny/ÉNY/É) és a Kirovi területtel (É/ÉK/K), valamint Tatárfölddel (DK/D) és Csuvasfölddel (D) határos. Fővárosa: Joskar-Ola.

Területe: 23 200 km², lakossága 716 900 fő (2005).

A Volga-menti szövetségi körzet része és a Volga–Vjatka gazdasági körzethez tartozik.

Hivatalos nyelvei az orosz és a mari (mezei mari, hegyi mari).

Földrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Domborzat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mariföld a Kelet-európai-síkság keleti felén, a Volga középső szakaszának bal partja mentén és attól északra terül el; délnyugaton egy kisebb rész a magasabban fekvő jobb partra is átnyúlik. A köztársaság területének nyugati felét az alacsony, mocsaras Mari-alföld foglalja el. A középső vidéken húzódik végig észak-déli irányban a Mari–Vjatka-dombság, melynek legmagasabb pontja 284 m. A Vjatkai-dombvidékhez tartozó keleti rész árkok, folyóvölgyek által erősen tagolt felszínén karsztos képződmények fordulnak elő.

Vízrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Volga hossza Mariföldön 155 km. A folyó ezen a szakaszon a Kujbisevi- és a jóval később épült Csebokszári-víztározókban folyik, jórészt a köztársaság déli határán. A Csebokszári-víztározó megépítése jelentős környezeti károkkal járt. Nagy területek örökre víz alá kerültek, (köztük a bal parti Korotnyi falu 1982-ben), illetve elmocsarasodtak. A Volga itteni legfontosabb bal oldali mellékfolyói:

  • Vetluga, alsó szakasza a Mari-alföld vizeit gyűjti össze, a legbővízűbb mellékfolyó
  • Rutka
  • Bolsaja- (Nagy-) Koksaga, mellékfolyója a Bolsoj Kundis
  • Malaja (Kis-) Koksaga, partján a fővárossal, Joskar-Olával
  • Ilety, jelentősebb mellékfolyója a Jusut.

A Vjatka Mariföldön eredő fontosabb jobb oldali mellékfolyói:

  • Nyemda.
  • Urzsumka.

A köztársaság területén 476 folyó, patak és 200-nál több állóvíz található. A folyók általában november végétől áprilisig befagynak. Kivételt képez az Ilety, melynek medrében néhol hévizek törnek fel, ezek a szakaszok egész télen jégmentesek maradnak.

A legnagyobb természetes állóvíz a Jalcsik, hossza 1600 m, szélessége 250–900 m, legnagyobb mélysége 32 m.

Időzóna[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mariföld a moszkvai időzónában fekszik(MSK/MSD), azaz 2 órával több van, mint Budapesten.

Éghajlata[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az éghajlat kontinentális. A tél elég hideg, míg a nyár meleg és csapadékos. A januári évi középhőmérséklet −13 °C, a júliusi 19 °C. Az éves csapadékmennyiség 450–500 mm.

Délkeleten (Morki településen) az eddig mért legmagasabb hőmérséklet 36 °C, a legalacsonyabb –51,5 °C volt (1978-79-ben). Az éves csapadékmennyiség 500 mm, nyáron háromszor annyi, mint télen. A hótakaró tartósan 150-154 napig marad meg, a vegetációs időszak 170 nap.

Élővilág, természetvédelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Malaja Koksaga-folyó egy szakasza

A terület az erdőövezet déli sávjában, a tajga és a vegyes erdő határán fekszik. Felszínének 57%-át erdő borítja, 38,9%-a mezőgazdasági terület, 1%-a mocsár, 3%-a vízterület. A vegyes erdők jellemző tűlevelű fajai az erdei- és a lucfenyő, míg a lombhullató fák közül főként a nyír, a folyóvölgyekben inkább a hársfa és a tölgy. A nagyobb emlősök közül az erdőkben gyakori a jávorszarvas, az ártéri részeken a vaddisznó. A fenyvesek sűrűjében barna medve, farkas, hiúz fordul elő.

„Nagy-Koksaga” természetvédelmi terület[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Bolsaja- (Nagy-) Koksaga-folyó két partja mentén alakították ki 1993-ban. Joskar-Olától nyugatra fekszik, közigazgatásilag a Kilemari- és a Medvegyevói járáshoz tartozik. Területe 21 400 ha, melyet további 13 000 ha védőzóna vesz körbe. Célja a Mari-alföld jellemző domborzatának, élővilágának, lápos erdőinek, a Koksaga árterében húzódó tölgyeseknek, ritka növény- és állatfajainak megőrzése. Mariföldön létezett egy másik természetvédelmi terület is, de az 1972-es forró nyáron pusztító tűzvészben erdőinek legnagyobb része teljesen leégett.

„Mari Csodra” (Mari Erdő) nemzeti park[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A nemzeti park Mariföld délkeleti részén, az Ilety-folyó völgyében, a Volga-parti Volzsszk városától 30 km-re található. Közigazgatásilag a Morki-, a Zvenyigovói- és a Volzsszki járásokhoz tartozik, területén halad át a Joskar-Olából Kazany felé vezető vasútvonal és országút. Az 1985-ben alapított 36 600 hektáros nemzeti park több mint 90%-a vegyes erdő. Mintegy 20%-a természetvédelmi terület, ahol 115 ritka vagy veszélyeztetett növényfajt, 50-nél többféle emlősállatot, közel 100 madárfajt és 29 halfajt tartanak nyilván.

Népesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A köztársaság lakossága: 716 900 fő (2005), a városban lakók aránya 63,1% (2005), a népsűrűség 30,9 fő/km² (2005).

A 2002-es népszámlálás részletes adatai:

  • Lakosság: 727 979 fő
Városi: 459 687 (63,1%)
Falusi: 268 292 (36,9%)
Férfi: 338 485 (46,5%)
Nő: 389 494 (53,5%)
  • Az átlagéletkor: 36,7 év. (A férfiaké 34, a nőké 39 év)
  • Háztartások száma: 263 382 (717 938 fővel)
városi: 173 246 (455 006 fővel)
falusi: 90 136 (262 932 fővel)

Nemzetiségi összetétel[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

(A 2002-es népszámlálási adatok szerint, ezer főben):

(A többi nemzetiség 1000 fő alatt.)

Joskar-Ola és Volzsszk városok lakóinak többsége orosz, és itt koncentrálódik a tatár népesség jelentős része is. A nyugati területek és Joskar-Ola környékének falvaiban szintén zömmel oroszok élnek. A többi terület vidéki településein a marik vannak többségben. A Hegyi mari járás falvait főként hegyi marik lakják, akiknek nyelve eltér a mezei marik nyelvétől. A Zvenyigovói járásban néhány csuvas falu is található.

A mariknak nem volt saját területük az 1917-es orosz forradalom előtt. A népnek 1989-ben 51,7%-a élt a Mari Köztársaságon kívül, ebből 17,5% Baskíria területén, 4% Oroszországon kívül valamelyik másik volt szovjet tagállamban.

Települések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Joskar-Ola történelmi központja. Látkép a Malaja Koksaga folyón kialakított víztározóval

Mariföldön (a 2010. évi népszámláláskor) 4 város, 15 városi jellegű település és 1597 falusi település található, az utóbbiak közül azonban 72 lakatlan. A városi jellegű települések száma 1987-ben még 20 volt, a Szovjetunió megszünése óta azonban sokuk elvesztette e címét és faluvá alakult, Oroszország más területeihez hasonlóan.

A 2010. évi népszámlálás adatai szerint Mariföldön 63% a városi (városokban vagy városi jellegű településeken élő) népesség aránya. Csupán három falu népessége haladja meg a háromezer főt, melyek együttesen a köztársaság lakosainak 2%-a számára nyújtanak otthont. A településhálózat döntő részét azonban a legfeljebb néhány száz lakosú aprófalvak alkotják.

Mariföld városai a következők (2010. évi népességükkel):

A városi jellegű települések:

Államszervezet, közigazgatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Államszervezet, politikai élet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A helyi parlamentnek 52 képviselője van. A 2004. október 10-én megtartott parlamenti választásokon a legtöbb képviselői helyet az Egységes Oroszország Pártja szerezte meg. A helyi parlamentben az alábbi frakciók működnek:

  • Egységes Oroszország Párt: 31 fő
  • Kommunista Párt: 6 fő
  • Agrárpárt: 4 fő
  • Igazságos Oroszország – Nyugdíjasok Oroszországi Pártja: 4 fő
  • Liberális Demokrata Párt: 2 fő

A Mari Köztársaság élén az Elnök, Leonyid Igorevics Markelov (1963) áll. Jogász, ezredes, a filozófiai tudományok doktora. A szovjet honvédelmi minisztérium Katonai Főiskoláján szerzett jogi diplomát 1986-ban, attól kezdve a Mari ASZSZK katonai ügyészségén teljesített szolgálatot. 1992-ben leszerelt, ügyvédként dolgozott. 1995-ben az Állami Duma képviselői közé választották. Az 1996-os elnökválasztáson még alulmaradt riválisával szemben. 2001. január óta tölti be az elnöki tisztséget. A 2004. december 19-én megtartott elnökválasztáson a szavazatok 56,5%-ával, az Egységes Oroszország Párt támogatásával választották ujjá, megbizatása öt évre szól.

Közigazgatás és önkormányzatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mariföld közigazgatása
Városok:
I. Joskar-Ola
II. Volzsszk
III. Kozmogyemjanszk
IV. Zvenyigovo
(nincs föltüntetve)
Járások:
1. Volzsszki
2. Gorno-Mari
3. Zvenyigovói
4. Kilemari
5. Kuzsenyeri
6. Mari-Tureki
7. Medvegyevói

8. Morki
9. Novij Torjali
10. Orsankai
11. Paranygai
12. Szernuri
13. Szovjetszkiji
14. Jurinói

Mariföld (a 2010. évi népszámláláskor) közigazgatási szempontból 14 járásra oszlik, a 4 város közül pedig 3 (Joskar-Ola, Kozmogyemjanszk és Volzsszk köztársasági alárendeltségű, melyek így nem tartoznak egyik járáshoz sem. Joskar-Olához mintegy tízezer főnyi népességü falusi terület is be van osztva, mely szintén nem része egyik járásnak sem.

Az önkormányzatok területi beosztása megegyezik a közigazgatási felosztással. A 14 járás mindegyikében járási önkormányzat működik, míg a köztársasági alárendeltségű városok (Joskar-Ola a hozzá beosztott területtel együtt) a járásoktól független városi körzetet alkotnak, melyeknek egyszintű önkormányzata van, egyszerre gyakorolják a járási és a községi önkormányzati hatásköröket. A járási önkormányzatokhoz összesen 16 városi község – ezek székhelye egy város vagy városi jellegű település – és 116 falusi község tartozik.

A járások és székhelyeik:

Kapcsolódó linkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. A 2010. évi orosz népszámlálás eredményei. (orosz nyelven). (Hozzáférés: 2012. július 15.)

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Mariföld témájú médiaállományokat.